2009. március 23., hétfő

Kulcskérdés ...

Rájöttem, hogy tulajdonképpen szeretek főzni. Megvalósíthatom elképzeléseimet, kísérletezgethetek, kombinálgathatok, a variációk sokaságát vizsgálom. Nem is tudom, az elmúlt 2ésfél évet hogy bírtam ki főzés nélkül? Már ezért (de nem csak ezért) megérte elköltöznöm. 
Az önállóság csodás, és erre újból rá kellett jönnöm, újból meg kellett tanulnom. A Szabadság tulajdonképpen az, hogy bármi, amit teszünk, csak rajtunk múlik, és ennek viselni kell a következményeit. Akár jó, akár rossz. Ez egyszerre gyönyörű, csodálatos, és félelmetes is. Aki tud ezzel a tudattal élni, az szabad ember, és hihetetlen öröm járja át. Aki nem, az mindig másban keresi majd az okokat, miért jó, vagy rossz. Pedig a "Kulcs" ott van előttünk, nem is, ott van a kezünkben. Mindenkiében. Csak sajnos a többség odaadja másoknak, eldobja, elveszíti. Pedig nem. A "Kulcs" mindig is ott van. Én megtaláltam, innetől kezdve csak rajtam múlik, hogyan tudom használni. Megtaláltam, kinyitottam egy "Ajtót", és elcsodálkoztam, hogy az "Ajtón Túl" micsoda Gazdagság van. Pedig nincs is olyan, hogy "Ajtón Túl". Soha nem is volt. De Vakok vagyunk, és Alszunk. De most eljött az idő, hogy Ébredezek, és ez jó dolog. Lehetőségek sokaságát látom, tapasztalom, és csodálkozok, hogy eddig nem vettem észre őket. Rajtam múlk, hogy hogyan tudok velük Élni. És Rajtad, hogy a Lehetőségeiddel hogy tudsz Élni ...

Nincsenek megjegyzések: