Egyszer minden véget ér. Előbb, vagy utóbb, de mindenképpen. A kapcsokatok sem tartanak örökké, legyenek bármilyen régiek, mélyen gyökerezőek. De ha ez a kapcsolat terhes, fájdalmas, és senkinek sincs hasznára, akkor el kell bucsuzni, akkor is, ha ez a szakítás fájdalmasabb is lesz, mint maga a kapcsolat volt az utóbbi időkben. Így nem maradt más hátra, péntek délután elváltak utjaink. Kihuzattam a legrosszabb fogam ...
A viccet félretéve, ki kellett huzatni, mert már annyira rossz volt, hogy nem lehetett megmenteni. Ráadásul a gyökere is be volt gyulladva, ami elég sürün jelentkező fájdalmat jelentett. Maga a huzás fájt a fájdalomcsillapító ellenére is, de hát be volt gyulladva. Lehetett volna rosszabb is, de 5 perc alatt kint volt, így hamar tul voltam rajta. Mindenesetre azt tudom, hogy ilyet még egyszer nem akarok. Szóval félretéve félelmeimet, rendszeresen fogok fogorvoshoz járni. A maradékot inkább megtartanám ...
Élményblog. Egy gyakorló buddhista tapasztalásai ...
2015. augusztus 31., hétfő
Bucsuzás ...
My glasses ...
14 éves korom óta viselek szemüveget, távolra nem látok jól. Igaz, hogy gyenge, de cilinderes, így ahhoz, hohy jól, éleaen lássak, mindig hordanom kellene. Viszont munkában zavar, mert közelre kell néznem, a keret meg "belelóg" látómezőbe. Ebből kifolyólag akkor nem is hordom. Ezért történhetett meg az mult héten, hogy bent felejtettem az irodánkban. Mire észrevettem, már messze jártam, és amugy is siettem, nem mentem vissza érte. Ami meglepő volt számomra, az az volt, hogy nem igazán zavart a hiánya. Kísérlet képpen azóta nem hordom, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a "teszt" eredménye. Ezzel kapcsolatban van egy érdekes felvetésem. Kicsivel több, mint egy hónapja dolgozok a CAF-nál, javarészt természetes fényben, neonnal ritkán találkozva. Ellentétben az eddigi állapotokkal. Nem azt mondom, hogy megjavult a látásom, csak azt, hogy kevésbé zavar a szüveg hiánya. Mindenesetre az nem zavarna, ha ritkábban kellene hordanom. Mág ha értelmesebbnek, komolyabbnak is tünök vele ...