Plastic surgery ...

Ma plasztikai beavatkozás alanya voltam. Hagytam magam rábeszélni. 17 év után először levágtam a szakállam. Egyrészt hajtott a kíváncsiság (hogy fogok kinézni nélküle, hány évet fiatalodok, tagadhatok le), másrészt pedig elengedtem a ragaszkodásomat ezzel kapcsolatban. Különben is csak egy megszokás volt, és ha nem tetszik, akkor még mindig visszanöveszthetem. Bármikor. De most kíváncsi vagyok a reakciókra is 😀
(Képek hamarosan)

Stake and football ...

Tegnap este egy nagyszerű program résztvevője voltam. BL-döntő volt, és ennek örömére (?) barátaim közös meccs nézést, és stake-sütést terveztek. Eleinte nem akartam menni, de hát mégiscsak stake-ről volt szó, marhahátszínből. Nos, azt kell, hogy mondjam, a szakácsok igazán kitettek magukért. Minden elismerésem!
 És hogy milyen volt a meccs? Nem igazán tudom, nem érdekel a foci, és nem is értek hozzá. Számomra unalmas volt. Na de a barátaim műsora, amit műveltek közben, az mindent megért. Látni azt az idegeskedést, izgulást, őrjöngést, remek műsor volt. Főleg, hogy volt ott egy hozzám hasonló szakértő, akivel nekiálltunk kommentálni az eseményeket, az még szórakoztatóbbá tette az estét. Számunkra. A drukkerek egy idő után elmenekültek a közelünkből. Még szerencse, hogy előkerült a pálinka, mert így jobban elviselhetőbb volt ez unalmas meccs. Mondjuk ezzel le is tudtam a pár évente esedékes foci meccsem. Most egy darabig biztos el leszek nélküle 😁

Before the 1st workday ...

Valahogy úgy adódott, hogy a 2 hetes szabadságom után rögtön 2 pihenőnappal kezdtem. Ami persze ma ér véget. Érdekes lesz újra dolgozni, az biztos. Az még érdekesebb l, hogy azzal fogok indítani, hogy megint kérek szabit, 2 napot júniusra. Akarok menni Mangutovóba, és persze az egész időtartam alatt ott akarok lenni. Ki akarom használni a lehetőséget, hogy van/lesz pénzem utazni. Ki tudja, hogy meddig lehet találkozni a Lámával? Ő maga is mondja, hogy nem lesz mindig velünk, eljön majd az idő, amikor már nem lesz velünk. Tehát utazni akarok, amennyit csak lehet. Júliuson is elgondolkoztam, akkor Kucharyba mehetnék, de ott vannak az őszi programok is, azt is figyelembe kell vennem. Szeptemberben megint Karma Guen, vagy Görögországban Berchen Ling. Novemberben Ole Londonban tanít, oda is el szeretnék menni. Szóval a lehetőségek széles tárháza áll a rendelkezésemre. Persze a legjobb lenn mindenhol ott lenni.
De ami előbb jön, az a holnapi munka ...

Karma Guen-i kalandok I.

Annak idején, amikor ráléptem az útra, és elkezdtem gyakorolni a Buddha tanításait, szinte azonnal felhívták figyelmemet Karma Guen-re, a spanyolországi Andalúziában található elvonulási helyre, hogy oda mindenképpen el kell mennem. Mutattak is képeket, és a mellé fűzött beszámolók miatt szinte azonnal megszületett az elhatározás, hogy megyek. Csupán csak 7 évet kellett várnom arra, hogy részt vehessek az ott rendezett kúrzusra. Idén végre összeálltak a feltételek, és 11 fantasztikus napot töltöttem ott. Ezek után azt kell mondanom, hogy megérte várni. Most szeretném megosztani élményeimet, tapasztalataimat.

Tulajdonképpen rögtön év elején elhatároztam, hogy ez lesz az az év, amikor végre elmegyek álmaim, vágyaim színhelyére. Amint kiderült, hogy mikor lesz a program, már foglaltam is a szabadságot, majd a program ismeretében módosítottam. Az volt a terv, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki belőle. Áprilisban regisztrálta, majd repjegy vásárlás a Ryanair-nél.  Majd a várakozás hetei következtek, amiből az utolsó volt a legnehezebb. Izgatott voltam, és kicsit türelmetlen. Tudatom már ott járt, emlékezve a novemberi ottlétemre (igen, akkor 4 napot töltöttem ott, de az egészen más volt, egy másfajta élmény). Majd jött az utazás napja.

Szokás szerint utolsó 1-2 órára hagytam a csomagolást. A tapasztalat az, hogy ez bőven elég, és akkor is esélyes, hogy otthon hagyok valamit, ha jó előre összekészítek mindent. Kaptam kölcsön utazótáskát, ami alkalmas volt arra, hogy kézipoggyászként felvigyem. Minden cuccomat bele tudtam passzírozni, így a feladott csomag csak a sátramat, és az önfelfújó matracomat tartalmazta. Indulás után még vettem eurót, mert hát az kellett, még nem volt befizetve a kúrzus, és költőpénzre is szükségem volt. A bankban szembesültem azzal a ténnyel, hogy elfelejtettem lakótársamnak odaadni a pénzét, ami nálam volt. Késő bánat, majd hazaérkezés után rendezem. A reptérre vezető úton szembesültem azzal a ténnyel, hogy a fényképezőgépemet sikerült otthon hagynom. Kellemetlen, de legalább a telefonom nálam volt, és tulajdonképpen azzal is remek fotókat készítettem. Kökinél kiderült, hogy a reptérre tartó busz nem onnan indul, ahova  ki van írva. De még így is időben voltam. Időben odaértem.

Csomagok leadása előtt vettem némi kaját és innivalót az útra, 2x500 ml ásvíz (és kérem nem röhögni, repülési tapasztalataim elavultak, úgy emlékeztem, ez még legál). Következett a security check. Na! Innentől kezdett igazán érdekes lenni az ÚT. Azt az üveget, ami a kezemben volt, még ott, az átvilágítás előtt meg kellett innom (ennek hatására elkezdtem izzadni, nem kicsit). Ok. Fémdetektoros kapu beriasztott, oldalzsebben bennmaradt az óvszer, érzékelte. Ok, semmi tiltott nem volt nálam, mehettem tovább. Aztán láttam, hogy a csomagom nem ott van, ahol kéne lennie. Közölték, mintha folyadékot érzékelt volna a rendszer, át kell vizsgálniuk. Hmm. A vizet, amit beleraktam, kapásból dobtam ki. Majd végignéztem, ahogy kidobják a tusfürdőmet, a dezodoromat, kipakolják a táskámat, a benne talált kés a 8 cm-es penge miatt szintén kukába került (hogy miért raktam bele, a mai napig nem vágom). Mondjuk annyira nem érdekelt, de a terroristákat szidtam folyamatosan, a rendőröket, és a biztonsági szolgálatot meg végig, folyamatosan tegeztem. Visszapakolás után rohanás a megfelelő kapuhoz, majdnem utolsóként szálltam be. De ott voltam a repülőn, karnyújtásnyira célomtól.

Maga a repülőút 3,5 óra volt, ami túl kényelmesnek nem volt mondható, a lábaim alig fértek el, és a seggemet is sikerült kockásra ülni. Viszont ablak mellett ültem, és a látvány valamelyest kárpótolt a kényelmetlenségek végett. Fantasztikus kilátásban volt részem, már amikor nem aludtam. Leszállás után jött a következő kellemetlenség, amire számítottam valamelyest, csak a mértékére nem. Már korábban néztem, hogy a helyhez képest (Dél-Spanyolország, Andalúzia) hűvös van, és esőzések is előfordulnak. De arra gondoltam, hogy csak szórványos esők vannak, a hűvös időt meg jól bírom. Nos, nem egészen az várt, mint amire gondoltam. Hideg volt, fújt a szél, és esett. Én meg ott álltam pólóban, rövidnadrágban, és néztem meglepetten, mint hal a szatyorban. Nem erre számítottam. Ok, pulóvert még tudtam húzni, mert azt vittem magammal, de a hosszúnadrág az itthon pihent. Habár akkor kellemetlen volt a hiánya, utólag nem bántam meg, hogy így döntöttem.

A reptéren már vártak minket, többen érkeztünk mindenhonnan, várni kellett egy keveset, amíg összegyűlt a csapat. Maga az út Karma Guenbe kb. 1 órát vett igénybe, az utazás kellemes, vidám hangulatban telt el. Aznap éjjel az alvás még egy tömegszálláson volt a késő érkezés miatt, de ágyban, és nem is volt vele semmi gond. Nem tudom, hogy reagáltam volna arra, hogy ha akkor kellett volna sátrat állítanom, hideg szélben és esőben. Helyfoglalás után megkerestem előző nap érkezett honfitársaimat, akikkel pár óra beszélgetés, és iszogatás következett. Majd mindenki nyugovóra tért, hogy kipihenje magát a következő napra.

Folyt. köv.

Kívánság lista ...

Hogy mit kívánok magamnak? Mi az, amire szükségem van leginkább? Erőre, és bátorságra, hogy félelmeimen átlépjek. Jelenleg erre vágyok leginkább ...

Before the Holyday ...

Életem egyik leghosszabb munkanapja következik. Visszaszámlálás, utolsó órák. Türelem, tornaterem ...

Öndiagnózis ...

Most, hogy tulajdonképpen véget ért a Tél, és ezzel elmúlt a rossz hangulatom is, rájöttem, hogy az egész Tél alatt tapasztalt levertségem, negatív hangulatom, meg minden, ami ezzel járt, annak volt köszönhető, hogy rám tört a Téli Depresszió. Fáradt voltam, és nem tudtam magam kipihenni. Nem tudtam feltöltődni. Hiányzott a napfény, az illatok, a színek. Most, hogy mindez újra jelen van az életemben, ébredtem rá, hogy mennyire hiányoztak ezek, és közben tapasztalom, hogy mennyivel több energiám van, mennyivel nyitottabb vagyok a környezetemre, és a hangulatom is felfelé ível. És ez jó érzéssel tölt el. És ennek köszönhetően annyi mindennek tudok örülni, hogy azt felsorolni nem tudom ...

Felismerés ...

Fent vagyok az egyik társkereső oldalon (nem csak az egyiken igazából), és az utóbbi pár napban megértettem, hogy a csajok miért akadnak ki az olyan üzeneteken, hogy:

• "Mi járatban errefelé?"
• "Mi újság odaát?"
• "Mizu?"
• és a hasonlók ...

Kaptam én is pár üzenetet, ami tulajdonképpen tök jó lett volna, ha egyrészt olyanok írnak, akik elérhető közelségben vannak, és nem az ország másik felében. Másrészt olyanok írtak volna, akik valamelyest szimpatikusak is. Harmadrészt pedig ne a görcsös, kínos erőlködés jött volna át ezzel a szöveggel. Ezek után egy biztos. SOHA nem fogok ilyen kérdésekkel ismerkedést, beszélgetést kezdeni! Olyan sok lehetőség van arra, hogy valaki felé nyissunk, olyan gazdag a nyelvünk, hogy nem szabad erre pár, ilyen semmit mondó, elcsépelt kérdésre korlátozni a lehetőségeket. Kreativitás. Gondolkodás. Lelkesedés. Vagy mittudomisén!

The Final Countdown is started!

És most nem a Europe nevű zenekar nagy sikerű (igazából egyetlen sikeres számuk volt) számára gondoltam. 1 hét múlva megkezdem szabadságomat, ami 2 hétig fog tartani, amiből 11 napot Spanyolországban, Vélez-Malaga közelében, Karma Guenben fogok eltölteni. Régi vágyam teljesül ezzel, mert mióta buddhista lettem, azóta akarok oda eljutni, a nyári kurzusra. (Igaz, hogy tavaly november végén ott voltam 4 napot, de az más volt. ) Most végre összeállt minden feltétel! Repjegyet már megvettem, regisztráció megvolt, pénz is megvan nagyrészt, már csak oda kell menni!
Karma Guen, Jövök!

Shit Happens ...

Eszembe jutott, megkerestem, és most itt van. Kedvelem, még mindig.
Amúgy jelenleg épp az ellenkezője van, nálam legalább is.

• Taoism: Shit happens.
• Confucianism: Confucius say, "Shit happens."
• Buddhism: If shit happens, it isn't really shit.
• Zen Buddhism: Shit is, and is not.
• Zen Buddhism #2: What is the sound of shit happening?
• Hinduism: This shit has happened before.
• Islam: If shit happens, it is the will of Allah.
• Islam #2: If shit happens, kill the person responsible.
• Islam #3: If shit happens, blame Israel.
• Catholicism: If shit happens, you deserve it.
• Protestantism: Let shit happen to someone else.
• Presbyterian: This shit was bound to happen.
• Episcopalian: It's not so bad if shit happens, as long as you serve the right wine with it.
• Methodist: It's not so bad if shit happens, as long as you serve grape juice with it.
• Congregationalist: Shit that happens to one person is just as good as shit that happens to another.
• Unitarian: Shit that happens to one person is just as bad as shit that happens to another.
• Lutheran: If shit happens, don't talk about it.
• Fundamentalism: If shit happens, you will go to hell, unless you are born again. (Amen!)
• Fundamentalism #2: If shit happens to a televangelist, it's okay.
• Fundamentalism #3: Shit must be born again.
• Judaism: Why does this shit always happen to us?
• Calvinism: Shit happens because you don't work.
• Seventh Day Adventism: No shit shall happen on Saturday.
• Creationism: God made all shit.
• Secular Humanism: Shit evolves.
• Christian Science: When shit happens, don't call a doctor - pray!
• Christian Science #2: Shit happening is all in your mind.
• Unitarianism: Come let us reason together about this shit.
• Quakers: Let us not fight over this shit.
• Utopianism: This shit does not stink.
• Darwinism: This shit was once food.
• Capitalism: That's MY shit.
• Communism: It's everybody's shit.
• Feminism: Men are shit.
• Chauvinism: We may be shit, but you can't live without us...
• Commercialism: Let's package this shit.
• Impressionism: From a distance, shit looks like a garden.
• Idolism: Let's bronze this shit.
• Existentialism: Shit doesn't happen; shit IS.
• Existentialism #2: What is shit, anyway?
• Stoicism: This shit is good for me.
• Hedonism: There is nothing like a good shit happening!
• Mormonism: God sent us this shit.
• Mormonism #2: This shit is going to happen again.
• Wiccan: An it harm none, let shit happen.
• Scientology: If shit happens, see "Dianetics", p.157.
• Jehovah's Witnesses: >Knock< >Knock< Shit happens.
• Jehovah's Witnesses #2: May we have a moment of your time to show you some of our shit?
• Jehovah's Witnesses #3: Shit has been prophesied and is imminent; only the righteous shall survive its happening.
• Moonies: Only really happy shit happens.
• Hare Krishna: Shit happens, rama rama.
• Rastafarianism: Let's smoke this shit!
• Zoroastrianism: Shit happens half on the time.
• Church of SubGenius: BoB shits.
• Practical: Deal with shit one day at a time.
• Agnostic: Shit might have happened; then again, maybe not.
• Agnostic #2: Did someone shit?
• Agnostic #3: What is this shit?
• Satanism: SNEPPAH TIHS.
• Atheism: What shit?
• Atheism #2: I can't believe this shit!
• Nihilism: No shit.
• Narcisism: I am the shit!

Lakható bolygók ...

Három lakható bolygó is lehet a Földtől egy köpésre

Könyörgöm, valaki magyarázza meg nekem, hogy egy bolygó mitől lakható, ha a központi csillagát pár nap alatt kerüli meg? Azért, mert a tudomány által meghatározott zónában van? Már elnézést, de ha egyszer sikerül oda eljutni, hogy a fészkes viharba fog leszállni egy űrjármű/sikló/komp/bármi?