Furcsálltam ezt a srácot. Talán nem jól szerettem...
Hazugságokkal etettem, azt mondtam neki, hogy nem elég jó, és hagytam, hogy mások ugyanezt mondják neki!
Hagytam, hogy összetörjék a szívét.
Hagytam, hogy mások időnként tiszteletlenül bánjanak vele.
Engedtem, hogy tűzbe menjen, harcoljon olyanokért, akik soha nem fognak kiállni mellette...
Nem tudtam megakadályozni, hogy elhagyják, de láttam, ahogy talpra állt és áll, hogy beragyogja a Világot, és mindennek ellenére szeressen másokat.
Megbénított a félelem, míg ő harcot vívott az elméjében, szívében és lelkében.
Kissrácként, társként és legjobb barátként sokszor leszólták, mert nem azt mondta vagy tette, ami "helyes", csak, amit Ő helyesnek gondolt.
Néha okoskodik, és vannak titkai. Vannak hegei, ....mert van múltja.
Néhányan szeretik, néhányan kedvelik, és vannak olyanok is, akik egyáltalán nem foglalkoznak vele, vagy egyáltalán nem kedvelik. Ez így rendben is van.
Tett jó és rossz dolgokat is életében. Szeszélyes és néha álmodozó.
Nem akarja magát másnak mutatni. Ő ilyen.
Szeretheted őt vagy sem.
De ha ő szeret téged, akkor azt teljes szívéből teszi, és nem kér bocsánatot azért, amilyen.
Ez a srác harcos és tűlélő. És most megvalósítja az álmait, ahogy neki jó, nem mások kedve szerint él. Nem tökéletes, de rengeteg kincset hordoz magában!
Már büszke vagyok erre a srácra!
