Semmittevés ...

Már csak 2 műszakot kell átvészelnem, és itt a pihenés. Rebesgettek itt valami túlórát éjszaka szomabtra, de gyorsan beírtam az előjelenlétibe, hogy akkor nem érek rá. Nem akarok ráérni. Meg itt bent lenni. Már nagyon ki vagyok merülve, és úgy érzem nincs erőm még 1 napot végigdolgozni. Ezt most oldják meg nélkülem. Elterveztem, hogy jövő 7en nem csinálok semmit se. Esetleg kicsit kirándulok, sétálok a Mecsekben, a Zengőn. Tegnap is javarészt döglöttem, és filmet néztem, egy kicsit játszottam. Jól esett, és nem érzem elvesztegetett időnek a tegnapi napot. Van ez így néha, hogy az ember nem akar semmit se csinálni. Nekem most jött el ez az idő ...

Prophecy ...

Emléxem, pár éve egyszer jósolt nekem egy koleganőm kártyából. Pár éve is eszembe jutott, de akkor alig emlékeztem rá, hogy mi is lett nekem jósolva. Kérdeztem a kolegát is, de ő sem elékezett. Most viszont valahogy eszembe jutott megen. És azt vettem észre, hogy eddig elég sok minden bejött abból, amit akkor hallottam. Azt mondta, hogy lesz majd egy nagyobb anyagi veszteség, illetve anyagi nehézségek. Bejött, Diákhitel visszafizetése, és egyébb kellemetlenségek ez végett. Jött az a rész, hogy majd lesz egy vörös hajú lány, aki viszont nem lesz túl tartós, és csalódás lesz a vége. Sajna ez is bejött. Egy másik jellegű csalódásról árulásról is szó volt, onnan jön, ahonnan nem számítok rá. Tulajdonképpen ez is megtörtént, bár nem én voltam a konkrét károsult. Azért nekem is odatett rendesen a dolog. Azóta bizalmatlanabb vagyok embertársaimmal szemben. Viszont a jóslat, a kártyák azt mondták, hogy ez az időszak után javulás fog történni, pozitív változások, jó dolgok fognak velem történni. Hát, kíváncsi vagyok, miként is lesznek ezek a dolgok, események. Örülnék neki, ha a történat új fordulatot venne.

A jóslással kapcsolatban volt egy gondolat, amit egy másik kolegám osztott meg velem. Szerinte nem helyénvaló, és tiltott dolog (egyes vallások is tiltják). Véleménye szerint azért nem jó, mert bizonyos szempontból nézve, vizsgálva megváltoztatja az ember életét, az ember tudat alatt is arra fog törekedni, hogy beteljesítse a hallottakat. Még ha nem is kedvező. Igazság szerint ha rendelkeznék a jövő ismeretével valszeg rém unalmasnak tartanám a világot. Mindent előre tudni ... Nem jó. Szeretem a meglepetéseket. Na jó, nem mindegyiket, ami kellemetlen, azt határozottan nem.

Azért az elég érdekes dolog, hogy párszor már előfordult, hogy álmodtam valamit, aztán igen kis eltéréssel megtörtént, bekövetkezett az álombéli esemény. Vagy eszembe jutott egy rég nem látott személy, és pár perccel később összefutok vele. Az is megtörtént nem is egyszer, hogy emberek kerestek valamit, én meg szinte azonnal megtaláltam, amit ők már fél órája nem. Megérzések, sugallatok? Látomások, vagy csak a vakszerencse? De ha az utóbbi, akkor miért ilyen sűrűn? És az hogy van, hogy hasonló jellegű dolgok néha öcsémmel is megtörténnek? Az álom-dolog nem, de megérzések azok igen. Múltkoriban beszélgettem vele egy pár mondatot ezzel kapcsolatban, és azt mondta erre, hogy neki ez úgy működik, mint egy 6. érzék. Utána kellene nézni, hogy a családban a felmenők között nincs-e valami boszorkány-szerű, vagy javasember féle. Ki tudja? Azért kíváncsi vagyok, hogy a legutolsó tiszta, és igen valószerű álmom bekövetkezik-e ...

Tervezgetés ...

Túl vagyok a műszak felén. Még csak? Vagy már? Jó kérdés, attól függ, hogyan közelítem meg a témát. De inkább úgy fogom fel, hogy már letelt a műszak fele. Az jobban hangzik, és a tudat is jobb. De még mindíg lennék inkább máshol, mint itt. Ja, mondjuk otthon. Otthon még csak készülnék az ebédhez, lélektanilag. Hogy majd az is lesz. De itt már túl vagyok rajta. Majd szerdán, akkor majd sokáig alszok, ébredés után filmnézés, aztán indulhat a nap. Nem tervezek különösen semmit, mert még nem tudom, hogy mit fogok csinálni. most 7végére is kitaláltam, hogy filmet fogok nézni, aztán nem lett belőle semmi. Ami helyette volt, az sem volt problémás, az is minimál energiabefektetést igényelt. Öcsémnek segítség Empire at War telepítésben, vigyázni unokahúgomra, játszogatni, programtelepítés, letöltés, némi favágás. Nem nagy cucc. Szerdára is ilyesmit tervezek, hasonló hozzáállással. Esetleg bejönni Pécsre. De az is csak pár óra, nem több. Esetleg elkezdem csinálni a vádorbotomat. Az is egy lehetőség, csak legyen napközben jó idő. De ez úgyis még messze van ... egy kicsit ...

MMORPG ...

Pár éve, amikor megen elkezdtem netezni, találkoztam az MMORPG fogalmával. El is kezdtem érdeklődni, körülnézni a kínálat terén, és hamarosanmeg is vettem az EverQuest 2t.Akkoriban ez jött ki frissen, és ezt tudtam akkor megvenni. A WoW akkor még nem volt készen, utolsó simítások, open-Béta, már csak a kiadásra várt. Nekem azonban az soha nem jött be, nem tetszett a grafikája, a jellege, a stílusa. Igaz, nem is nagyon próbáltam, csak a Bétát, de valahogy nem volt az igazi. EQ2 az bejött, játszottam is vele egy jó darabig. Aztán volt pár hónap netnélküliség, EQ2höz se volt egy darabig GameCard, nem tudtam aktiválni az Acc-omat. Jöttek hozzá kiegek, de azokat nem tudtam megvenni, akkoriban pénzem is kevés volt. De már olvastam a Guild Wars-ról, és érdekesnek találtam, megfogott. Igaz, akkor még csak az a része leginkább, hogy nincs havidíj. És ez elég nyomós ok volt. Még most is az, de azóta már megismertem a többi oldalát is, ami miatt szeretem. Még mindíg nem találtam igazán jobbat. Illetve vannak, amiket szívesen kipróbálnék hosszabb távon is.

Ilyen pl. az EVE-Online. Ürhajó-szimulátor online, rengeteg lehetőséggel, fantasztikus látvánnyal, és játékélménnyel, akik ezzel játszanak, állítják, hogy megunhatatlan. Ebben hiszek nekik. Annak idején én is kipróbáltam a trialt, de nem igazán ment. Lehet, hogy megen kipróbálom.

Egy másik érdekes, és ha minden igaz, nagyon jól kidolgozott gáma a LineAge II. Ezt is próbálgattam, de tört szerveren, és úgy nem volt az igazi. Pedig ennek is kidolgoztott története van, ami folyamatosan halad előre, és a grafikája se rossz. Itt láttam először olyan Orkot, ami kinéz valahogy, sőt, igen igényesen. Nem az a tipikus robosztus, gorilloid termet, és nem is az az ostoba típus, aminek általában beállítják. A Dark Elfek is igényesen, szépen vannak kidolgozva, velük is szívesen játszanék. De hát a tört szerverek hátránya, hogy bugos, nem rendszeresen van frissítve, és általában kevesen vannak rajta.

Cyberpunk-SciFi stílusban akkor ott van az Anarchy-Online. Túl sokat nem tudok hozzászólni. Az alapjáték ingyenes, letölthető, regisztrálható díjmentesen, a frissítések is lejönnek. A gond az, hogy a kiegészítőket viszont ki kell fizetni, meg kell venni. És nem egy van. Ez is egy népszerű, sokak által játszott játék, változatos, több játszható osztály van benne, és még fajok közül is lehet választani, ha jól emlékezem. A grafikáról túl sokat nem tudok elmondani, akkoriban vettem új kártyát, ha jól emléxem. Nem tudom pontosan, nem mostanában volt.

A következő, amit megemlítek, az a Codemaster játéka, az Archlord. Érdekessége, hogy fizetősnek indult, aztán havidíj nélküli lett, mostanra meg már teljesen ingyenes, az alapjátékot sem kell megvenni, csak letölti az ember, regisztrál, nyit egy Acc-ot, és már játszhat is. Igaz, mióta ingyenes lett, azóta meg kellett nyitni a 3. szervert is. A kíváncsiság végett letöltöttem, regeltem, és ki is próbáltam. Tulajdonképpen nem rossz, tetszik a grafikája, a hangulata, bár a térképkezelés, és azon a küldetések jelölése, és egyébb jelölések, tájékozódás hayg némi kívánnivalót maga után. Mindenesetre azért felraktam megen, ismerkedek vele megen egy keveset. Tapasztalatokat majd később.

Tavaly év végén, november elején adták ki Richard Garriot új játékát, a Tabula Rasa névre hallgató SciFi/FPS online RPG-t. Ezt is sikerült kipróbálnom, és azt kell, hogy mondjam, egész pofásra sikerült. Ezen nagyon gondolkodok, hogy nem kellene-e jobban megismernem, kipróbálnom, bár az szól ellene, hogy jelenleg havidíjas. Pedig ugyanaz az NCSoft adta ki, aki a Guild Warst is, és az havidíj-mentes. Na de Tabula Rasa. Szerintem hamar teret fog hódítani magának, ha eddig még nem tette meg. Háttér-történet annyi,hogy idegenek lerohanják a földet, mire az emberek visszavágnak a behatolók saját világán. Akarom mondani a túlélő emberiség. A fejlődési lehetőség változatos, többször elágazik, és mindenki megtalálhatja a neki tetsző osztályt. Hatalmas lehetőség a karakterek leklónozása, így ha az ember ki akar próbálni egy másik osztályt, karaktertípust, nem feltétlenül kell egy új karaktert kezdenie elölről, hanem a klónt kell abba az irányba vezetni. Ha minden igaz, a klónozás nincs szabályozva mennyiségileg. Grafikája is szép, jól kidolgozott, igényes. Ami hátárnya valamelyest, hogy nagy a gépigénye. Bár az enyém még képes megbirkózni vele. Mindenesetre a további kipróbáláson még gondolkozom. Majd kiderül.

És akkor még rengeteg hasonló játékról nem szóltam, pedig vannak bőven. De nem ismerem őket, nem próbáltam ki, és így nem tudok róluk nyilatkozni. Mondjuk ez a fentebbi rész is inkább csak felsorolás, de ezek azok, amivel valamelyest foglalkoztam. Igazából ezt is csak azért írtam, hogy menjen az idő.

Tervek ...

Azon gondolkodok ippeg, hogy március végefelé, vagy áprilisban valamikor beszélnem kellene öreganyámmal, hogy pár napra szeretnék elmenni Harkányba, és akkor használnám a nyaralót. Persze csak 1 feltétellel, hogy ő nincs ott. Pár nap teljes kikapcsolódás, elmenni élményfürdőbe, masszázsra, szaunába. És élvezni a semmittevést, a lazulást, a pihenést. Kikapcsolni magam a világból, és nemis tudomást venni róla, csak a tökéletes,maximális kikapcsolódás, pihenés. Persze az lenne az igazi, ha arra a pár napra tunék szerezni egy laptopot kölcsönbe, hogy amikor "hazaérek" pihenni, tudjak filmet nézni. Azt nem igazán hiszem, hogy "hotspot" van kiépítva harkányban, illetve ha van, akkor azon a környéken biztos, hogy nincs. De nemis vinném ki. Azért tervnek nem rossz. Csinálnék egy igazi hosszú7végét, péntek-szombat-vasárnap jelleggel. Egy igazi ellazulóst. De addig még vissza kell magam lopnom öreganyám szívébe. Csak nem lesz nehéz ...

Monday Morning ...

Álmos vagyok. Álmos, fáradt, és kimerült. Az elmúlt 2-3 hónapba kicsit belefáradtam, elegem van pár dologból. És szeretném ezeket kipihenni. Mondjuk nem sok esélyem van rá, hiába megyek jövő 7en szabadságra. 9 napig nem megyek dolgozni! De érzem, ez sem lesz elég. Igazából nyáron szeretnék, és fogok valahova elmenni. Persze azt, hogy hova fogok elmenni, még nem tudom. Az is igaz, hogy még azt se tudom, hogy a jövő 7emmel mit fogok csinálni. Szeretném, ha jó lenne az idő, mert akkor lehetne kirándulni is. "Utazni" egyet, sétálni a természetben, az erdőben. Az milyen csodás lenne. Vinném magammal a fényképezőm is. Bár még nem olyan az erdő, mint szeretném. nem zöldel. Mindegy, jelenleg még nem tom, mit fogok csinálni pontosan. Majd ki5löm. Persze annak is megvan az esélye, hogy nem csinálok semmi különöset. Csak addig bírjam ki ép ésszel.

Jelenleg unatkozom, szinte semmi munkám nincsen. Ez nem azt jelenti, hogy most történjen valami, mert dolgozni akarok. Nem. Csak nincs semmi olyan, ami le tudna kötni. Itt. Jelenleg. Ami most lekötne, az az ágyam, és a benne lehetséges alvás lenne, de hát ... Mindegy, ez van. És még holnap is ez lesz, kelhetek korán. Pedig hogy szeretek későn kelni. Aludni addig, amíg fel nem ébredek magamtól. Utána még heverészni egy darabaig, legalább fél órán át. Vagy tovább is, filmet nézve közben. Ehh, semmi se jó jelenleg. De télleg. Kedvem, hangulatom a béka segge alatt, hozzáállásom a dolgok szinte alig, és egyáltalán, minden megen olyan semmilyen. Asszem ez a tél, illetve a vége miatt van. Többek között.

Most pedig cigiszünet ...
... És ez is megvolt. Szóval ... Nem is tudom, minden olyan unalmas. Semmi véltozatosság, semmi érdekfeszítő, valami mozgalmas. Szürke 7köznapok. És a 7végék is. Fel kéne ráznom magam. Valamit tennem kell. De mit? Menjek bulizni? Nem igazán érzek rá késztetést. Öregnek érezném magam a sok "gyerek" között. Inni sincs kedvem. Nem is bírom már úgy, mint régebben. A heverok sem olyanok, már mint rég. Nincs is annyi. Minden olyan más. Mintha rosszabb lenne minden. Pedig csak annyi az egész, hogy a dolgok változnak. Én is. És már nem azok a dolgok érdekelnek, mint régen. Más dolgok a fontosabbak, az értékrendem, és ítélőképességem változott. Nagyon. Hogy ez jó-e, vagy nem, még nem tudom. Lehet, hogy soha nem fog kiderülni, vagy ha kiderül, már nem lesz fontos. Addigra már megen minden más lesz. Annyi minden van még előttem. És mögöttem? Szintén. Minden változik. Valami lassan, szinte észrevétlenül, valami meg egyik pillanatról a másikra. Az egész olyan, mint az időjárás. Vagy az évszakok.

Idén szeretnék utazni. Utazgatni. Erre-arra. Akár az országon belül. Ide-oda. Megnézni ezt-azt. Balaton. Sopron. Veszprém. Kőszeg. Sümeg. Tisza-vidék. Eger. Tokaj. Dunakanyar. Mindegy, csak valamerre el, ami nem a közelben van. Csak kellene egy kis jóidő. Amikor az embernak van kedve kint kóbororlni. nem úgy,mint most, amikor még hűvös, illetve hideg van. De addig várok. Türelmesen ...

Aeon Flux ...

Fáradozásomat siker koronázta, megtaláltam! Megtaláltam az első 10 részt, igaz, angolul. De ez nem okoz nekem problémát, ilyen apróságok nem zavarnak. Most nemrég belenéztem, és elsőre zavart, hogy nem az a szöveg volt alatta, aminek kellett. Illetve az is ott volt, de halkan szólt. A másik meg olyan volt, mint egy riport, vagy mi. Aztán megnéztem, és kiderült, hogy 2 audio-sáv van a filmen, az egyik az eredeti szinkron, a másik meg a rendező audio-kommentárja. Utóbbi kikapcs, és máris minden rendben van. Most majd jöhet a többi rész. Csak lassan jön, sajnos ...
Most kicsit utánanéztem, és látom ám, hogy 3 évadot gyártottak le belőle. Összesen 17 rész, ha minden igaz, bár a sorrendet még nem tudom teljesen. Majd utánanézek ennek is, a lényeg az, hogy vannak lehetőségek. Ahogy szépen szedem össze az infókat, látom ám, hogy 2005ben kiadták az egészet DVDn. Valszeg ezek egyikét szedem most is. Azért érdekesen alakul ennek a postnak a formája, jellege, ahogy olvasom az infókat, annak alpján jegyzem én is a gondolatokat ide. Ez miatt kicsit talán szétszórt, illogikus felépítésű, de valahogy nem érdekel. Úgyse volt még ilyen.

Fantasy Zoo

Tennap elég érdekes dolog jutott az eszembe (mikor nem?). Látom kolegáimat, és némelyik hasonlít az emberre. Teljesen emberszabásúak (2 láb, 2 kar, 1 fej, stb.), de ha rájuk nézek, inkább fantasy regények, filmek, és szerepjátékokban előforduló lények jutnak róluk az eszembe. Van itt minde. Hobbitok, gnómok, koboldok, manószerű lények, még 1-2 óriás is, meg törpe. Ha jól belegondolok, orkok is vannak,nem is kevesen. Mindez tennap jutott eszembe, mikor láttam sokadszorra egyik unszimpatikus kolegámat, és hirtelen belém hasított a felismerés, hogy úgy néz ki, mint egy hobbit. És rájöttem, hogy a hobbitokat nem szeretem. Később láttam még 1 hobbitot, és ő se szimpatikus. Ma reggel meg büfében valami kobold-szerű lény fordult velemszembe egyszer csak. Mindíg sejtettem én, hogy ezek a lények nem csak kitaláltak, de hogy ennyire itt élnek közöttünk, és alig álcázzák magukat! Hihetetlen. Még szerencse, hogy azért néha lehet elfeket, tündéket látni. Vagy valami haslót. Lehet, hogy Nimfák, vagy Driádok? Ki tudja? De itt élnek közöttünk ...

Túra-útvonal ...

Ezt a leírást pár napja kaptam, és asszem valamikor koratavasszal végig is fogom járni. Akarok túrázni, kirándulni, kimenni a szabadba, természetbe. És természetesen fényképezni közben. De most jöjjön a leírás.

Pécsvárad-Zengő-Cigány-hegy-Vörösfenyő kh.-Kárász

Pécsvárad Kárász: 19 km 750 szintkülönbség. (kezdő túrázó 3 kilométert tesz meg egy óra alatt)

A vár megtekintése után északi irányba indulunk. A temető előtti hármas elágazásnál a bal oldali, Zengő utcába térünk majd a kőbánya mellett elhaladva a Csinger-gödörben megyünk felfelé. A piros kereszt jelzéssel együtt egy emelkedő kocsiúton haladunk a Komlós nyeregig. Innen nyugati irányba fordulva meredeken kell felkapaszkodnunk. A Zengő gerincére érve az esőháztól szép panoráma nyílik Pécsváradra és környékére. Tovább haladva rövidesen  a Mecsek legmagasabb csúcsára, a 682 méter magas Zengőre érünk. Felmászhatunk a geodéziai mérőtoronyra körülnézni.

Pihenés után tiszta bükkerdőben, nagyon meredek ösvényen indulunk lefelé, majd lankás kocsiúton folytatva az utat a püspökszentlászlói arborétum kerítéséhez érünk. Ha még nem jártunk erre, érdemes megnézni a püspöki nyaralókastélyt és arborétumot.

Jelzett utunk a kerítés sarkánál északra fordul, és egy patak mellett felfelé vezet. Miután kereszteztük az erdei műutat, a jó vizű Diós-kúthoz érünk.

Valamikor ez a terület a püspök vadaskertje volt. Egy számtartóról nevezték el a forrást, akit  Diósnak hívtak.
A forrásnál padokat és tűzrakót találunk. Rövid, de meredek emelkedő után a Hárs-tetőn keresztezzük a zöld sáv jelzést, majd az erdőből rövidesen egy szélfújta, nagy legelőre, a Kisújbánya felett levő Miske-tetőre érünk ki. Átmegyünk a kisújbányai műúton, és felkapaszkodunk a  Cigány hegyre.

A Cigány hegyen álló kilátót 1978-ban a kárászi erdészet építette Buzás Endre terve alapján. Innen gyönyörű kilátás nyílik a környező erdő borította hegyekre s völgyekre.

Pihenés után leereszkedünk a bokros domboldalon, majd kis emelkedő után a Dögkút tetőre érünk, több turistaút kereszteződéséhez. A sárga sáv jelzésünk tovább emelkedő kocsiúton szép szálerdőben vezet.

A tőlünk jobbra eső Dobogó csúcsán Í(594 m) a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafát helyezett  el, jelezve hogy ez a hely Tolna megye legmagasabb pontja.

A kocsiutunk tovább vezet a Vörösfenyő kulcsosházig és a Nyárádi kunyhóig. A vörösfenyők alatti padoknál megpihenhetünk.

A kulcsosháztól a Magyaregregyre tartó piros kereszt jelzések szétválása után hamarosan erdőgazdasági műutra térünk, ezen haladunk a Púk-hegy eldalában folyamatosan lefelé, míg Kárászra nem érünk.

Ritkaság ...

Megen olyan dolog történt, ami már rég nem. Este 10 után valamivel lefeküdtem aludni, és pár percen belül már szunyáltam is. Még csak meditációs gyakorlatot sem kellett végrehajtanom, minden gon, és forgolódás nélkül a jótékony tudatlanságba zuhantam. Mondjuk nem csoda, korán keltem, nappalos műszak nehézségei, egész nap a használt, oxigén-szegény levegő belégzése, a vérvétel, a hazautazás, és végül a hegymászás hazáig. Nem kellett se altató, se estimese, se filmnézés. Sikerült is aludnom 5ésfél órát. Ez igazán ritka dolog nappalos műszak idején, nem jellemző. És ami külön öröm, hogy uccsó műszak a héten, mondhatnám, hogy ezt akár fejenállva is, de az elég kényelmetlen 12 órán át.

Bloodgiving again ...

Sikerült elmennem véradásra, szerencsére. Örülök neki. Legalább megtudtam 1-2 dolgot. Vérnyomásom jó, mondhatni nagyon jó (115/80), pulzusom is megfelelő. Aztán megtudtam, hogy vércsoporto (B+) a ritkábbak közé tartozik. Hm. Minden gond nélkül lement a vérvétel, nem lettem rosszul, nem szédültem, stb. Azért mókás volt, hogy koleganők kérdezgettek, hogy jól vagyok-e, nem érzem magam rosszul, meg ilyes. Mert hogy állítólag nagyon sápadt vagyok. De hát leszedtek tőlem majd fél liter vért! Már hogy a viharba ne lennék sápadt?! De jól érzem magam amúgy. Semmi gond nincs. Ha idén nem tetováltatom magam megen, akkor még1x elmegyek véradásra. Ha tudok. Ja, kaptam 1 üveg szúrósvizet (folyadékpótlás), egy szelet valami csokiszerűséget, 500 HUF értékű vásárlási utalványt, és 2 belépőt Mórahalomra, az élményfürdőbe, vagy hova. Az biztos, hogy nincs közel, de asszem nyáron, esetleg késő-tavasszal elmegyek. Távolság nem számít, nem érdekel, ki fogom használni a lehetőséget. Ha már megadatott! Úgy is szeretnék idén kimozdulni Baranyából, ha már az elmúlt 2 évben nem sikerült. Ez nem az a távolság lesz, amit igazából szeretnék (külföldi nyaralás), de kezdetnek megteszi.

Talán ma tudok aludni rendesen, normálisan, és nem félig éberen. Habár már most is tudnék aludni. Remélem a vérveszteség is hozzájárul egy kicsit. Az az egy dolog vígasztal, hogy a holnapi nap az utolsó munkanap a 7en. Rebesgettek valami túlóraszerűséget szombatra, de kiderült, hogy mégse lesz. Ennek csak örülök. A 7vége a pihenésé lesz. Szombaton fel se kelek minimum 10ig. Na jó, a 9 is belefér még. De annál korábban semmiképpen sem.

Bloodgiving ...

A mai nap véradást szerveztek a cégnél. Ez itt szokás, évente többször is megszervezik. Én általában, ha tudok, elmegyek. Már csak azért is, mert egyrészt tudom, hogy ezzel tényleg segítek másoknak. Másrészt azt is tudom, hogy országosan probléma a megfelelő vérellátás, és így ezen is segítek. És végül, de nem utolsósorban nekem  is jót tesz, mert egy kis vérfrissítés nem árt az embernek. De télleg. Ami tetszik még benne, az az, hogy utána van egy kis kábaság, egy furcsa érzés, mintha a testem sokkal könnyebb lenne. Mintha kicsit be lennék rugva, pedig nem is. Utoljára másfél éve voltam, azóta nem tudtam elmenni a céges szervezésben lévő adakozásra, azt pedig, hogy elmenjek egy véradóállomásra, valahogy soha nem sikerült elintéznem. Mindíg volt valami más, ami közbejött. Ma el kellene mennem, csak nem tom, hogy el tudok-e menni, vagy elengednek-e? Jó lenne, télleg. Majd még meglátom, hogy alakul, du. 3ig itt vannak végül is.

Anime ...

Megen sikerült megszereznem egy filmet, egy igazi gyöngyszemet, különlegességet. Valamikor évekkel ezelőtt, az ezredforduló tájékán volt egy film, a Pitch Black, Vin Diesellel a főszerepben. Aztán megcsinálták a folytatást, a 2. részt. Ami nem volt egy nagy durranás, sokkal laposabb volt a sztori, mint az 1. részben. De most nem erről akarok beszélni. Csináltak egy átvezető sztorit, illetve egészen pontosan az 1. résznek egy folytatást. És ami a lényeg, ez nem rendes film, hanem animációs fil, rajzfilm. A készítők csináltak egy epizódot az Animatrix c. filmhez is, a port.hu-n ez áll, meg az egyébb leírásokban is. Amit viszont nem nagyon említenek, hogy ugyanez a gárda csinálta annak idején az MTV-n (Music Television) sugárzott Aeon Flux c. animációs sorozatot is. Ugyanaz a látványvilág, enyhén bizar ábrázolásmód, karakterábrázolás, és mégis fantasztikus az egész. Asszem valamelyik este meg is nézem.

Aeon Fluxra visszatérve, annak idején el nem mulasztottam, hogy megnézzem, annyira tetszett. Posztapokaliptikus környezet, érdekes történetek, meg az egész, teljesen magával ragadott. Eleve mindíg is szerettem a rajzfilmeket, és képregényeket, és ez mind a mai napig így van, megmaradt.Pár éve próbáltam letölteni a sorozatot, de nem igazán találtam rá, illetve nemrég megcsinálták egészestés mozifilmben (elég gyatra lett, meg se közelíti az eredetit), és folyamatosan azt dobják ki a keresők. Erre most mondja egyik kolegám, hogy pár éve leadták az AXNen. Én meg pont akkoriban nem néztem TV-t, illetve most se iagzán. De feltámadt az ötlet, a késztetés, hogy megen rá kellene keresnem, hátha megtalálom ezt a ritkaságot. Megérné a fáradtságot. Egy régi, nagy kedvenc kerülne a birtokomba ...

Szokások, tradíciók ...

Vajon hány generációnak kell lefutnia ahhoz, hogy bizonyos szokások megváltozzanak, illetve eltünjenek? Nálunk, magyaroknál pl. régi "jó" szokás, hogy a "jó munkásember" onnan ismerszik meg, hogy munka közben iszik. Mármint alkoholt. Lehet, hogy egy egész emberöltő nem elég hozzá, hogy ez a szokás eltűnjön. mert ugye az ifjabb generáció az öregebbektől lesi el a szakma, a munka fogásait. És ehhez hozzátartozik a munka közbeni ivászat is. Ha meg az ember próbál kitérni előle, akkor meg kinézik. Vagy azért, mert azt gondolják, hogy spicli, vamzer, vagy pedig nyalóka, nem bírja a piát. Utóbbi esetben meg mit tesz az ember fia? Bizonyítani akar, és nem akar kilógni a sorból, be akar illeszkedni. A kör bezárul, a régi szokások megmaradnak. Mily csodás. Még jó, hogy ezt nálunk azért nem tolerálják. Emléxem, volt ember, aki 1. munkanapját kezdte reggel 6kor, és 11kor már be is fejezte, sőt többet nem is kellett jönnie dolgozni. Láttam az embert fél10 felé, és akkor alig állt a lábán. Milyen állapotban volt ez reggel, mikor felkelt? Vagy amikor felvette a munkát? Sajnos el kell fogadnunk a tényt, hogy alkoholista nemzet vagyunk. Benne vagyunk az első 10ben. És igen kevesen előznek meg. Sajnos ...

Sleeping ...

Ahogy elnézem, a mai napom nem a legjobb. Ennél rosszabb csak a holnapi lesz, kb. fél órával kell korábban kelnem, mint ma. Igazi jóság! Csak nem nekem. Eleve utálok korán kelni. Ez nem embernek való. Ha már erről van szó, legkorábban 9kor tudok normálisan felkelni. Ami ennél korábban van, az már kicsit problémás. Nem vészesen, csak az nem az igazi. De ez, ami nappalos műszakban van, a hajnali 4, az télleg kínzás. Akkor tudnék a legjobban aludni, erre ki kell másznom a jó meleg, puha ágyamból. Bár amilyen zavaros álmaim vannak mostanában (kivéve a tegnap leírtat) ... Nem tudom, ez is olyan furcsa. Mostanában sokkal többször álmodok, mint korábban, az elmúlt időszakban. Nem emléxem teljesen az álmaimra, csak azt tudom, hogy zavarosak, érdekes helyzetek alakulnak ki, nem szokványosak, és valamilyen szinten mozgalmasak. Nem rémálmok, csak furcsák. Ismerős, mégis ismeretlen helyszinek. Emberek, akiket ismerek, és mégsem. Többször előfordul, hogy harcolnom, küzdenem kell. Hogy mi ellen? Nem tudom, ezt legtöbbször elfelejtem.

Amúgy alvászavarom is van. Nem tudok időben lefeküdni, aludni. Ez azt jelenti, hogy éjfélnél előbb nem nagyon megy. Próbáltam, de általában éberen, álmatlanul forgolódok, és nem alszok. Próbáltam számolással, nyugodt gondolatokkal, az elmém kiürítésével, de mind hasztalan. Most majd jön megen a meditáció. De télleg. Ma előveszem majd valamelyik meditációs gyakorlatomat, ami megvan, aztán meglátom, mire jutok vele. Hátha segít. Egyébbként a poén az, hogy egyáltalán nem zavar, és nem is okoz problémát, hogy átlagosan 5-6 óránál többet nem alszok. Átlagosan. Azt nem hiszem, hogy insomniás vagyok, mert tudok aludni, és nem is érzem úgy magam, mint aki az alvás, és az ébrenlét között van. Csak keveset alszom. Illetve kevesebbet, szerintem. Mindegy, egyenlőre nem gáz. Régebben egy idő után besokalltam, akkor viszont aludtam akár 10-11 órát is. Ez olyan 3-4 havonta fordult elő. Most nem tudom, mikor volt utoljára ilyen, nem jegyeztem meg, de majd egyszer jön megen. Mondjuk az időjárás is olyan, hogy nem van nagy kedvem bármit is csinálni. Kint hideg van, az idő nyirkos, párás, hamar sötétedik (még), és ez nem gyere be nekem. Irigylem ilyenkor a téli álmot alvó lényeket. De sebaj, majd jön a tavasz, a jó idő, és minden szebb, és jobb lesz. És akkor aludni se akarok annyit ...

Dream ...

        A minap igen érdekeset álmodtam. Egyrészt jó idő volt, és nyár. Nagyon jó idő. Aztán valami vízparton voltam, stég, meg ilyes. A víz is kellemes volt. Kellemes, hűsítő víz. Hogy folyó, vagy tó volt, azt nem tudom, ez akkor sem érdekelt igazán, és tulajdonképpen mindkettő lehetett. Hogy merre volt az egész? Nem tudom, nem ismertem föl a helyszínt, ez sem nyújt támpontot. A figyelmem nem ilyen dolgokra irányult. Nem törődtem az idővel, a helyszínnel, csak azzal, hogy jól éreztem magam. És a társasággal. Érdekes lány volt. Még az arcára is emléxem valamelyest, pedig ez nem jellemző. Hosszú, sötét haja volt, asszem sötétbarna, bár vizes volt, éppe ezért lehet, hogy világosabb. Szeme zöldes árnyalatú volt, és ott csillogott benne valami huncut fény. Valami játékos vidámság. Az arca ovális volt, és kedves, a mosolya őszinte. Abszolút az ideálomra hasonlított, már amire emléxem belőle. Az mondjuk tény, hogy sokkal többre emléxem, mint szoktam. Nem jellemző, hogy az álmomban látott csajoknak beugrik az arca, vagy bármi belőle. De Ő ... Ami még szimpatikus volt az álombéli lányban, az ... Ezt nem tom megfogalmazni, mert nem tudom megfogalmazni, illetve elkapni az érzést vele kapcsolatban. Mindenesetre a szimpátia kölcsönös volt, sőt, ha jobban belegondolok, akkor ez több volt, mint puszta szimpátia. A lényeg az, hogy akkor jól éreztem magam, és ébredés után is jól éreztem magam.

Most az a kérdés foglalkoztat, hogy ez csak egy szimpla álom volt, vagy a néha előforduló jós-álmaim egyike? Mert ha az utóbbi ... Akkor elég érdekes év lesz az idei, és pozitív értelemben. Örülnék, ha a tavaly elkezdődött változások, javulások folytatódnának. Jót tenne az önbizalmamnak, és közérzetemnek. De ez majd még kiderül. Mindenesetre ha a valós világban bekövetkező események, és az álmomban történt dolgok között felfedezek bármi hasonlóságot, párhuzamot, akkor újabb érdekes kérdéseket kell átgondolnom. De ez a jövő zenéje ...

Kiegészítés ...

        ... az előző posthoz. Már megnyomtam a Send gombot, amikor eszembe jutott, hogy máris van 2 sorozat, amit meg kell szereznem. Az egyik a pár éve újrakezdett Dr. Who, aminek most már a 4. évadát fogják kezdeni, illetve ennek oldalhajtását, a Torchwood-ot. Mindkettő kedvencem lett, a Doktor kalandjait már annak idején, gyerekkoromban is követtem, igaz, hogy akkor még csak a jugó adókon lehetett nézni, és szövegét nem is értettem. De már akkor tetszett, megfogott a hangulata. A Torchwood pedig megtetszett hangulata, és milyensége miatt. Ezt most nem fogom kifejteni. Mindenesetre ezt a 2 sorozatot le kell szednem.

Series ...

Befejeztem egy sorozatot megen, mégpedig a Dark Angelt. És tökéletesen megértem, hogy miért volt a zúgolódás a cancel miatt. Egy olyan ponton fejeződött be a 2. évad, ami követelte a folytatást, igen nagy hype volt. De az akkori idők, 9/11, magas költségvetés, stb., amire még hivatkozott a Fox, leállította az egészet. Pont amikor kezdett volna igazán érdekes lenni, amikor az események kibontakoznak, amikor a miértekre, és egyébb kérdésekre megkaptuk volna a választ. De hát ez van.

Szerencsére megtaláltam egy másik kedvenc sorozatomat, akkoriban sokat néztem, és ez a Millennium volt. Annak a Chris Carternek az agyából pattant ki, aki az X-Akták atyja is volt. Sokkal sötétebb hangvételü, komorabb sorozat ez, és igencsak a felnőtt kategóriába sorolható. Már megvan a teljes első évad, most valahol a közepén járok. Örültem, hogy megtaláltam, mert már majdnem megvettem. Csak az első évad DVDn 8000 HUFba kerül, és azért az nem kevés pénz. Most majd kereshetem a 2. évadot, remélem azt is felrakta valaki, valahol.

Egy másik sorozat, ami nagyon tetszett, az a Carnivale - A vándorcirkusz. Ennek is megtaláltam az 1. évadát, ráadásul szinkronosan. Az is jön le szépen lassan. Ez a sorozat a '30as évek amerikájában játszódik, a Világválság idején, középpontban 2 karakterrel, egy fiatal, szökött fegyenccel, illetve egy karizmatikus lelkésszel (az alakítja, aki a Hegylakóban a Kurgan volt). Ők a történet kulcsszereplői, és bennük testesül meg a fény és a sötétség erői. Tulajdonképpen Avatárok. Elég érdekes, helyenként bizar, mondhatnám morbid a történet, jó sok misztikummal, rejtéllyel. Sajnos ezt a sorozatot se folytatták, a 2. évad után ezt is cancelra rakták, ez a HBOnak köszönhető. Rebesgettek valami olyast, hogy egy mini-sorozatban majd befejezik, lezárják az elvarratlan szálakat, de egyenlőre nem tudok ez ügyben újabb fejleményekről. Azért örülnék, ha folytatnának, mert elég sok a nyitott kérdés.

Jelenleg ezekazok a sorozatok, amiket nézek, illetve érdekelnek. Kellene keresnem még olyat, ami érdekelhet, mert elég gyorsan fogyasztom ezeket. Egyszerre általában 2-3 részt nézek meg, és így hamar végzek egy sorozattal, illetve egy évaddal. Azért most már normál, "egész estés" (1.5-2 órás) filmet is kellene néznem, körülnézni azon a tájékon is, mi az, amit érdemes megnéznem. Csak kellene szabad hely a PCmen, mert az nem sok van. Ráadásul a 4 Winyómból 1 működik csak rendesen. Sőt, csak 1 működik. Jövő hónapban kell vennem 1et, egyrészt igény van rá, másrészt meg nem árt, ha van.

Majd ha hazaérek, ezeknek a dolgoknak utánanézek.És hátha találok valami érdekeset ...

Yesterday ...

Valahogy már szinte szokásommá vált, hogy melóhelyről írom a postjaimat. Pedig otthonról is menne, sőt, a képeket, amiket fel akarok rakni, csak onnan tudom. Télleg, azt is meg kéne tennem. Sőt, lehet, hogy csinálok egy új blogot, ahová csak a képeket fogom rakni. De ez még a jövő zenéje. A közelié.

Tegnap voltam nagymamámnél. A kriminálisabbnál, akit nem láttam már tavaly augusztus óta. De erről javarészt ő tehet. Amikor ráértem, és meg tudtam volna látogatni, kiderült, hogy az Alföldön van, mikor meg hazajött, arról nem szólt, én meg nem értem rá. Vagy nem volt elérhető továbbra sem, illetve beteg voltam. Mindegy. Tegnap tettem egy villámlátogatást, voltam nála fél órát. Az is elég volt, legalább elkerültem a kínos kérdéseket. Mindenesetre furcsa képzetei vannak. Pl. az, hogy nekem nagy teher az, hogy Pécsváradról kell bejárnom dolgozni. Pedig nem. Ezt is közöltem vele. Meg ki nem mondva az is, hogy én otthon nem kapok rendesen enni. Ja, azért vagyok 87 kg! Az elmúlt 2 évben híztam vagy 10 kilót. Rettenetesen  örülök neki. Mindenesetre mondtam, hogy szeretek Váradon lakini, jó a levegő, tiszta, nyugalom van, és nincsenek kéregetők, ami rendfelett zavar, és idegesít Pécsett. Ki nem állhatom őket. Mindegy, ez az én problémám.

De ha már Pécsett jártam, vettem ezt-azt. Pl. írható DVD-lemezeket, mert ippeg kifogytam belőle és kell. De majd kell rendelnem nagyobb tételben, mert úgy olcsóbb, és tovább tart. Aztán vettem gyertyát, mert már régen leégett a legutolsó, és hinyolom. Van egy faja gyertyatartóm, még Finnországban vattem, kovácaoltvasból van. Szép, egyszerű, stílusos. Nekem tetszik. Majd csinálok róla képet, aztán felrakom. Aztán volt még szabadidőm, és csak úgy, minden különösebb indíttatás nélkül bementem a Dzsínsz Klábba (Jeans Club gy. k.) körülnézni. Mert hogy nagy leárazás van. kapásból eltévedtem elsőre a női ruhák közt bolyongtam vagy 5-10 mpig, aztán hamar a férfi részlegre vettem az irányt. Elsőre nem voltam lenyűgözve, alapvetően drágának tartottam a dolgokat, kevés volt, ami tetszett, és az is sokba került, ami meg óccsó volt, az nem igazán tetszett. Aztán láttam egy kabátot. Tetszett a színe (világosbarna, vagy valami hasonló), a fazonja (rövidebb,mint az előző), sok zsebe van (fontos szempont a számomra),  és nem is volt drága (3500 HUF). Levettem, vittem próbálni. Továbbra is tetszett, de visszavittem, visszaraktam, megnéztem a többit, majd megen levettem. Végül mentem fizetni. Mondjuk abszolút jól jártam, a régi már agyon van hordva, öregszik, nem is annyira jön már be, ez meg váltás valamelyest. Ja, és eredeti ára 19000 HUF volt. Mindenképp jó vásár volt. Ma fel is avattam, abban jöttem dolgozni. Meleg, kényelmes, praktikus, és átmeneti kabátnak is megfelel.

Tegnap próbáltam vadászni is, de csak félsiker született. Egyre nehezebben megy a vadászat, a zsákmány minősége sem az igazi, és nehezebb magát a vadat is felhajtani. Szomorú időket élünk, ínségeseket. De hát ez Pécs. Sajnos ...

Árnyak a múltból ...

Tegnap összefutottam még az uránvárosi időkből egykori lakótársammal, akit kényszerből kellett elviselnem. Tegnap is ő vett észre engem, nem én őt, utóbbi esetben el is kerültem volna. De nem ez történt. Egyszer csak valaki rámköszön, és a kisgyerek az. Nagy vidáman próbált velem beszélgetni, én meg tartózkodó, távolságtartó válaszokat adtam. Aztán nagynehezen kapcsolt, vagy csak nem akart messzire kerülni az ismerőseitől, elköszönt, és lelépett. Köszönöm az Égieknek! Nem tudom, mit képzel, talán azt, hogy én örültem annak, hogy a lakótársam volt? Elég rosszul hiszi, ha így gondolja. Nekem ő csak nyűg volt, és kellemetlenség, amit nem is én vállaltam, csak örököltem. Sajnos. Mindegy, most már vége, és szerencsére hamarost az esély, hogy összefutok vele, tovább csökken. Elmegy Pestre szerződéses katonának. Ő dolga, de talán bakának még jó lesz. Mert másra alkalmatla, max. még a bűnözés. Fene se tudja, de igazából nem is érdekel. Nem más, mint egy árnyék a múltból. Egy kellemetlen árnyék ...

I Want Sleeping ...

Álmos vagyok, és fáradt. Legszívesebben most rögtön lefeküdnék aludni. De sajnos az még odébb van pár órával. Meg igazából az ágyamban tudok a legjobban aludni. Próbáltam még korábban aludni a szekrényünk mögött, a székemen, de valahogy nem volt az igazi. Túl nagy a zaj, a rádió is hangosabb, mint kellene, meg egyáltalán. Még 5 és fél óra, míg aludni tudok. Ráadásul déélben kelek, nem akarom az egész napot átaludni, és még vissza is akarok jönni Pécsre. Egy kis lazítás, nézelődés, vásárolgatás, ez-az. Este meg virtuális pixel-szörnyek leölése, írtása van tervben. És ez egy konkrét terv, kivitelezése 100%ban biztos. Azon gondolkodok még, hogy esetleg veszek 1 üveg Gint, meg 1 üveg Tonicot, aztán nagy hentelés közben eliszogatok. Csak hopy a megfelelő hangulat meglegyen. De addig még jópár óra visszavan ...

Coolpix ...

Végre eljutottam odáig, hogy nem csak kezembe vettem a fotógépem könyvét, hanem bele is olvastam. Illetve most tartok a felénél. Az az igazság, hogy ez tulajdonképpen egy elég komoly kis gép. De hát a név, Nikon, már az magáért beszél. A Jappók végülis nem gyártanak szart. Eddig automata módban használtam, és nem tudtam, hogy milyen lehetőségeim vannak tulajdonképpen, csak találgattam, próbálkoztam, és volt, hogy téves következtetéseket vontam le. Most majd megen kezdhetek kattogtatni, "lövöldözni", hogy megtudjam, mi mire jó, mikor, és hogyan kell alkalmazni. Majd jön a Tavasz, és akkor aztán lesz rengeteg téma, lehetőség. Illetve már most is vannak dolgok, amiket mindenképpen le akarok fényképezni, így most majd lesz alkalom kisérletezéshez. Amit mindenképpen akarok, az a kazánban lobogó tűz megörökítése. Ezt addig lehet csak, amíg fűtési szezon van. Utána már nehézkes, mondhatni lehetetlen. De igazából majd a Természet ébredését, újjászületését akarom megörökíteni. Tájképek, makrók, miegymás ...

... egy életfilozófia ...

         „ha nem tudod, hogy mit csinálj, akkor tedd azt, amiről tudod, hogy hogyan csináld"

Avatar

        "Én vagyok a Lustaság, a Tespedtség, a Restség. Hiányzik a Kedv, a Dolgok Mozgatórúgója, a Lendület. Nincs, ami felkelti az Érdeklődést, ami felszítja a Lelkesedést. Én vagyok Herót, Kinek Nincs Kedve Semmihez, mi Kicsinyes, és Alantas, fel se figyel rá. Megszállt e Hatalmas Istenség Szelleme, és nem tudok ellene tenni semmit, mert Ereje oly hatalmas, hogy az emberi ésszel Felfoghatalan."

Na, ez most elég elborult egy szülemény, elég betegre sikeredett, és még csak meg se eröltettem magam, szinte csak kipattant az agyamból. Igazából az a baj, hogy hiába változott a munkaköröm, véglegesítették a kinevezésem, és emelkedett meg a fizetésem (béralapom), valahogy nem igazán érzem magam motiválva. Nem találok megfelelő kihívást a munkámban, szinte minden feladat rutinszerű lett. Gond van, megyek, megcsinálom, és visszaülök a gép elé a helyemre, vagy leülök valakivel beszélgetni. Már az olvasás sem köt le igazán, de valszeg ez csak az miatt van, hogy már unok a PCn könyvet olvasni. Az nem az igazi. Meg igazából a környezet sem változott semmit se, minden szinte olyan, mint 2, 3, vagy 4 éve. De lehet, hogy ezt a hangulatot, érzést most csak a nyamvadt tél okozza. Már várom a tavaszt ...

Beginning of the New Year ...

Azért ez az év is jól kezdődött. Csütörtökön reggel hazaértem munkából, és sikeresen összehoztam egy hasmenést. Szerencsére csak 1 nap fostam, de az is elég volt, mindenesetre 2 napig alig ettem. Fogytam is 1 keveset, az még nem is baj. De csütörtökön még hőemelkedésem is volt, és addigra tetőzőtt a megfázásom is. Mostanra már elég jól vagyok. Aztán szombat reggelre az is kiderült, hogy elromlott a bojlerünk, azóta nincs melegvíz. Faja. Ezért tennap este öcséméknél volt fürödés (megyünk zabot vásárolni), de legalább volt. Nehezen tudtam volna magamat elviselni ma nélküle. Még szerencse, hogy öcsémék a szomszédban laknak. Remélem, hogy ma meg tudják csinálni, de legkésőbb holnap. Az mondjuk már elég csücskös nekem, de azt még valahogy kibírom talán. Érdekes kezdet. Remélem a folytatás nem ilyen lesz.

The Love is Suck ...

Nézem egyik kedvenc sorozatom, és elhangzik benne az egyik legnagyobb bölcsesség, amit már volt "szerencsém" megtapasztalni. Sajnos. "A szerelem szívás." Ez csak a személyes tapasztalat, az enyém, teljesen egyéni. Valahogy soha nem voltam szerencsés ezen a téren. A leghosszabb boldog időszakom (én legalábbis annak éreztem) nem tartott tovább 3 hétnél. És ez volt a leghosszabb. Nem is tudom remdesen kifejezni az egész dolgot, ami a fejemben kavarog ezzel kapcsolatban. Zavaros érzések, kellemetlen emlékek, minden ami történt, és ami csak történhetet volna. Bár utóbbi zsákutca, és nem is eröltetem. Max fájdalmas önsanyargató pillanataimban kerülnek a felszínre az ilyen jellegű szuicid foszlányok, de csak pár perc erejéig. És ott van az irónia, hogy mindezen kellemetlen, és balul sült tapasztalatok ellenére vágyok arra, hogy valaki megen megnyerje tetszésemet, szimpátiámat, és viszont. Egyszer talán én is megtalálom azt a NAGY Ő-t, aki kitart mellettem, és én mellette. De addig még hányszor kell csalódnom? Hányszor kell átélnem még azt a fájdalmat? Nem tudom. Mi a fájdalmasabb? Ha az, akit szeret az ember, nincs mellete, vagy pedig ott van az ember mellett, mégis elérhetelen? Nem tudom, pedig mind2 dolgot átéltem már, és volt, hogy egyszerre, illetve egymás után jött a 2 érzés, egymást váltva. Gyilkosabb, mint bármely méreg, halálosabb, mint bármely fegyver. Védekezni ellene szinte lehetlen, és hasztalan. Túléled, vagy örökké gyötör ... Bár a kettő majdhogynem ugyanaz. Sőt. Egyetlen megoldás, ellenszer az, ha az ember megtalálja az IGAZIT. Nem tudom. Remélek, mert anélkül nem ér semmit az egész. Csak így megy előre tovább minden. Így talán van értelme. Hátha nekem is sikerül majd egyszer, hamarosan. Most nincs önsanyargató hangulatom alapvetően, csak a filmben elhangzott mondat, az hozta a felszínre ezeket a gondolatokat. De hamarosan itt van a Tavasz, majd minden újjáéled, és akkor nekem is jobb lesz. Elmúlik a tél, a hideg, a fagy, és minden kellemesebb lesz. Ki lehet majd mozdulni, érezni lehet az Életet. Addig viszont meghúzzúk magunkat barlangunkban, meleg vackunkban, ott várjuk ki Tél végét. Hó, mesék, kandalló, forraltbor, egy kényelmes fotel ...

Mérleg 2007re ...

Elkezdődött egy új év, a régit elbúcsúztattuk, eltemettük, lezártuk. Ideje, hogy értékeljem a tavalyi évet, mire jutottam, hol tartok, stb. Az egyik legjelentősebb változás anyagi helyzetemben következett be, eltűntek, megszűntek a hivatalos adósságaim. Ez szépen, fokozatosan következett be, legrosszab az utolsó 2 hónap volt, alig bírtam ki, tiszta ideg, és türelmetlen voltam. Igazából ez volt a tavalyi évre kitűzött cél, amit el akartam érni, teljesíteni. Sikerült.

Időközben a karrieremben (már ha nevezhetem így) is történt változás, teszttechnikus lettem. Ez se volt egyszerű dolog, a próbaidő letelte után kiderült, hogy a HR "egyenlőre nem tud átvanni a cég gazdasági, üzleti helyzete végett". Aztán decemberben ez is változott, átvettek technikusi állományba. Tulajdonképpen ez is javított az anyagi helyzetemen.

Júniusban költöztünk. Otthagytuk Pécset, a betondzyungelt, a panel-rengeteget, kiköltöztünk Pécsváradra. Anyámék ott vettek házat, én meg, mivel akkor nem volt más lehetőségem, költöztem velük. Nem bántam meg, az a nyugalom, amit ez által nyertem, az pontosan az, amire tavaly szükségem volt. Meg az a jó levegő, csend, és a közelben van az erdő. Az is jó dolog.

És most egy kis negatívum is, mert a tavalyi év nem csak jóság, vidámság volt. Sikerült valakiben emberileg csalódnom, akit pedig barátnak, vagy legalábbis havernak tartottam. Nem én voltam a károsult, de akkor se esett jól az egész, egyrészt a csalódás, másrészt pedig egyik legjobb barátom látta kárát, és igencsak szarul járt. Ennek köszönhetően bizalmatlanabb lettem az emberekkel, és még hosszú hetek húzta az idegeimet az eset.

Volt más kellemetlen dolog is. A csaj, akivel tavaly előtt egy kis időre összejöttem, aztán hirtelen vége lett, összejött mással. Ez még annyira nem is lett volna gond, de az illető egy igazi, szarházi faszkalap. Bunkó a csajjal, nem dolgozott, eltartatta magát, ésatöbbi. Még ezt is lenyeltem valahogy, bár zavart valamelyest. Aztán októberben megtudtam, hogy ettől a szarházitól terhes lett. Egy egész világ omlott össze bennem, bár nem értettem, hogy miért. Azért ezen is túlléptem, csak kicsit nehezen. Azóta megen változtak a dolgok (nem nálam), Anit otthagyta a barátja, többször szakítottak, ésmost elméletileg végleg szakítottak. Nem mintha érintene az egész engem, ez már nem az én történetem.

Magánéletem? Azzal nincs probléma. Ami nincs, azzal ugyanis nem lehet. Próbáltam megismerkedni nőkkel, randizgatás is ment, bármiféle említésre méltó eredmény nélkül. Valahogy nem akart összejönni. Pedig még társkereső oldalon is regisztráltam magam. Majd idén. Idén minden más lesz. (Aha, remánykedj csak! (A remény hal meg utoljára!)) De télleg, a tavalyi évben az is befolyásolt, hogy nem nagyon volt pénzem. Tudom, hogy ez nem annyira lényeges, de pénz nélkül nem lehet semmit se kezdeni; meghívni valakit egy kávéra, elvinni valahova szórakozni, egy vacsora valahol, bármi. Mindenhez pénz kell. Még ha nem is sok, de kell. Persze az is igaz, hogy rendszerint az elérhetetlen nők tetszenek meg. Akit valamilyen ok miatt nem tudok "meghódítani". A legirónikusabb az a helyzet, amikor az, aki nekem tetszik, szintén szimpatikusnak tart, még teszenék is neki, de a tőlünk független körülmények mindent megakadályoznak. De a legáltalánosabb helyzet az, hogy valaki nekem tetszik, de én neki nem, illetve ennek a fordítottja. És ez télleg szar, és nem kicsit. Ja, azt még nem említettem, hogy a nekem tetsző csaj már foglalt. Egyszer hallanám azt a kifogást, hogy "bocs, de leszbius vagyok". De ilyen még nem volt, sajnos. Pedig akkor nagyon röhögnék, isten bizony. Bár szívesebben találkoznék akkor már egy biszex csajjal. (Álmodozz csak!)

Nagyjából ennyi lenne a tavalyi év. Ha valamit kifelejtettem, akkor az csak azért van, mert annyira nem lényeges. Talán mert a tavalyi évem nyugodtabb volt, mint az előző, éppen ezért az Évbúcsúztató is nyugisabb volt. Szűk baráti kör, elpiázgattunk, dohányozgattunk, közben beszélgetés, és Hofi, aki nélkül nincs Szilveszter. Habár már évekkel ezelőtt itthagyott minket, pár óra erejéig megint velünk volt. Mert a Király nem lehet megütni ...