2008. január 16., szerda

Yesterday ...

Valahogy már szinte szokásommá vált, hogy melóhelyről írom a postjaimat. Pedig otthonról is menne, sőt, a képeket, amiket fel akarok rakni, csak onnan tudom. Télleg, azt is meg kéne tennem. Sőt, lehet, hogy csinálok egy új blogot, ahová csak a képeket fogom rakni. De ez még a jövő zenéje. A közelié.

Tegnap voltam nagymamámnél. A kriminálisabbnál, akit nem láttam már tavaly augusztus óta. De erről javarészt ő tehet. Amikor ráértem, és meg tudtam volna látogatni, kiderült, hogy az Alföldön van, mikor meg hazajött, arról nem szólt, én meg nem értem rá. Vagy nem volt elérhető továbbra sem, illetve beteg voltam. Mindegy. Tegnap tettem egy villámlátogatást, voltam nála fél órát. Az is elég volt, legalább elkerültem a kínos kérdéseket. Mindenesetre furcsa képzetei vannak. Pl. az, hogy nekem nagy teher az, hogy Pécsváradról kell bejárnom dolgozni. Pedig nem. Ezt is közöltem vele. Meg ki nem mondva az is, hogy én otthon nem kapok rendesen enni. Ja, azért vagyok 87 kg! Az elmúlt 2 évben híztam vagy 10 kilót. Rettenetesen  örülök neki. Mindenesetre mondtam, hogy szeretek Váradon lakini, jó a levegő, tiszta, nyugalom van, és nincsenek kéregetők, ami rendfelett zavar, és idegesít Pécsett. Ki nem állhatom őket. Mindegy, ez az én problémám.

De ha már Pécsett jártam, vettem ezt-azt. Pl. írható DVD-lemezeket, mert ippeg kifogytam belőle és kell. De majd kell rendelnem nagyobb tételben, mert úgy olcsóbb, és tovább tart. Aztán vettem gyertyát, mert már régen leégett a legutolsó, és hinyolom. Van egy faja gyertyatartóm, még Finnországban vattem, kovácaoltvasból van. Szép, egyszerű, stílusos. Nekem tetszik. Majd csinálok róla képet, aztán felrakom. Aztán volt még szabadidőm, és csak úgy, minden különösebb indíttatás nélkül bementem a Dzsínsz Klábba (Jeans Club gy. k.) körülnézni. Mert hogy nagy leárazás van. kapásból eltévedtem elsőre a női ruhák közt bolyongtam vagy 5-10 mpig, aztán hamar a férfi részlegre vettem az irányt. Elsőre nem voltam lenyűgözve, alapvetően drágának tartottam a dolgokat, kevés volt, ami tetszett, és az is sokba került, ami meg óccsó volt, az nem igazán tetszett. Aztán láttam egy kabátot. Tetszett a színe (világosbarna, vagy valami hasonló), a fazonja (rövidebb,mint az előző), sok zsebe van (fontos szempont a számomra),  és nem is volt drága (3500 HUF). Levettem, vittem próbálni. Továbbra is tetszett, de visszavittem, visszaraktam, megnéztem a többit, majd megen levettem. Végül mentem fizetni. Mondjuk abszolút jól jártam, a régi már agyon van hordva, öregszik, nem is annyira jön már be, ez meg váltás valamelyest. Ja, és eredeti ára 19000 HUF volt. Mindenképp jó vásár volt. Ma fel is avattam, abban jöttem dolgozni. Meleg, kényelmes, praktikus, és átmeneti kabátnak is megfelel.

Tegnap próbáltam vadászni is, de csak félsiker született. Egyre nehezebben megy a vadászat, a zsákmány minősége sem az igazi, és nehezebb magát a vadat is felhajtani. Szomorú időket élünk, ínségeseket. De hát ez Pécs. Sajnos ...

Nincsenek megjegyzések: