IQ ...

Mindig is kiváncsi voltam/vagyok az Iq-mra. Ha jól emlékszem, akkor valamikor középiskolában mértem először, az egyik PC-n volt egy progi. Többször nekifutottam, de mindig ugyanaz az érték jött ki. Később megtudtam, hogy az annak a tesztnek a maximális pontértéke. Aztán később elvégeztem még más teszteket is, összehasonlításképpen, hogy milyen értéket mutatnak. Minden esetben magas volt, az átlag fölötti. Ezt most nem dicsekedésképpen mondom, mert ha dicsekedni akarnék vele, akkor sorolhatnám az eredményeket, amiket a segítségével értem el. De nem. Nincsenek kiemelkedő eredmények. Bár egyesek szerint az is eredmény, hogy élünk, tapasztalunk, tanulunk. Ha ez így van, akkor én sokat tanultam, és még többet fogok a továbbiakban. És remélem, illetve dehogy is, bízok abban, hogy hasznomra tudom fordítan ezeknek a leckéknek az eredményeit.

Mindenesetre ma megen találtam egy IQ-tesztet, meg is csináltam, és persze ahhoz hasonló eredmény született, ami eddig általában. Azért ez megnyugtató. Nem mintha idegeskednék emiatt. Igazából csak a kiváncsiság hajt, és önmagam vizsgálata. De ez az a folyamat, amit soha nem fogok abbahagyni, mindig elemezni fogom önmagam, illetve kapcsolatomat, viszonyomat a környezetemmel. A kettő ugyanis nem elkülöníthető, elválasztható egymástól. Mindig is a része leszünk valaminek, egy sokkal nagyobb dolognak, mint ami "én" vagyok. Nincs elválasztás, csak EGYSÉG. Alany, állítmány, és tárgy mindig is egy dolog. Csak ezt nem vesszük észre a legtöbbször, és ezért megjelenik az a téves elképzelés, hogy van "ÉN", és vagy "TE", illetve "ŐK". Ez mind csak fogalmiság, és elképzelések sokasága. De talán majd egyszer mind rájövünk az igazságra. Mind ...