2009. május 7., csütörtök

A bőség zavara ...

Nos, úgy alakult, hogy szombaton egyáltalán nem kell menni dolgozni, senkinek. Így nyugodtan összpontosíthatok az egyébb érdekes, és fontos, szines programlehetőségekre, hogy mit is akarok, illetve fogok csinálni.
Délelőtt megyek oktatásra, tréningre, kapok majd agytágítást, olyan okos leszek, hogy csak na. De oda mindenképpen mentem volna, ha azt találták volna ki, hogy délelőtt munka, akkor nem mentem volna e a Céghez. Ez fontosabb.
A délután-este az, ami érdekesebb, ott aztán lesz bőven választék, bár igazából már el van döntve, hogy mi lesz. Egyik haveromnak most a héten volt születésnapja, azt fogjuk megünnepelni egy 7végi telken, lesz ott ereszd-el-a-hajam. Valamikor vasárnap fog véget érni, de ez most még lényegtelen. A lényeg az, hogy csúnya lesz. Kaja, pia, egyebek, csak a nők maradnak el, sajna. Majd jelzem házigizdának (és egyben ünnepeltnek), hogy gondoskodjon nőkről. Nincsenek nagy igényeim, semmi különleges. Maláj kurvák, és thai ikerlányok előnyben.
És akkor azok a programok, amikre nem tudok elmenni. Ezen a 7végén rendezik meg a sok éve szokásos, immár tradicionális eseménynek számító Remeterét-bulit. Szabadtéri underground buli, szinte egésznapos, folyamatosan szól a zene a különböző Dj-k, és zenekarok által. Idén is kihagyom, pedig gondolkodtam rajta, hogy mennem kéne. Majd jövőre talán.
Tegnap volt Karmapa születésnapja, szombaton meg a történelmi Buddha, Sakjamuni születésnapja, gyanítom, hogy a Centrumban s lesz valami közös program, de ezt még nem tudom pontosan. De hiába fog kiderülni, ez is esélytelen részemről.
Tegnap este kaptam az sms-t, hogy Veszprémben lesz a Sztúpa-kupa, menjek, jó buli lesz, nem baj, ha nem tudok focizni. Na igen, ez még nem lenne baj, de egyrészt nem szeretem a focit, bár ebben a esetben ez nem számítana. Ami viszont igen, az az, hogy a térdem még mindig ki van készülve, tehát max csak szurkolni mennék. De fentebb említett okok miatt ez is kimarad. Pedig mennék én szívesen ide is, biztos jó lesz.
Több program nem jut az eszembe, de már ez is sok, belőlem meg csak 1 van (sokak szerint még ez is sokk). Legjobb lenne mindenhova elmenni, de ez képtelenség, egyszerre csak 1 helyen tudok lenni. A tavalyi év eseménytelensége után ez jóval több, mint amit el tudtam képzelni év végén. A lényeg az, hogy zajlanak az események, van program, annyi, hogy választani is nehéz közülük. Újra érzem, hogy élek, ezt élvezem is. Hihetetlen öröm, és jókedv az, amit az elmúlt napokban érzek. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetek zavara is elmúlóban van, szinte már nem is érzékelem, de időm sincs rá, annyi mindenre kell figyelni folyamatosan. Ismét tapasztalom, hogy a dolgok, események, amik velem történnek, csak rajtam múlnak, én vagyok a felelős az életemért, és ez nagyon jó érzés. Ezt meg kell tartanom, nem elengedni, és folyamatosan irányítás alatt tartom az életem történéseit. Szeretem ezt az érzést ...

Nincsenek megjegyzések: