Zavaros érzések ...

Vannak dolgok, érzések, hangulatok, amiket nem nagyon tudok hova tenni magamban. Ez kb. 1 hete jelent meg, azóta tart. És nem értem. Miért? Mi az, ami kiváltja ezt? Haverom apjának a halála? Vagy az, amit haveromon tapasztaltam ezzel kapcsolatban? Vagy a Cégnél uralkodó hangulat, és egyre növekvő közönyöm, és hozzáállásom munkámmal kapcsolatban? Vagy ezek mind együtt? Nem tudom, de azt határozottan érzem, és tudom, hogy kb. 1 hete kezdődött, illetve azóta tart ez az érzésvilág. Nem örülök neki. Változtatnom kell ezen, nem szabad hagynom, hogy maga alá gyűrjön ez az érzés, hangulat. Eltöltöttem egy kis időt a „társaságában”, és tudom, hogy ez nekem nem jó, nem kell. El kell zavarni a „kóbor kutyát”, nem szabad több „csontot” vetni neki. Tulajdonképpen ez is csak EGO-játék. Valószínű, hogy megen neki kell állnom folytatnom a megkezdett Gyakorlatomat (ezt is hanyagoltam ezen a 7en), dolgozni rendszeresen, nem hagyni, hogy ezek az érzések befolyásolják elhatározásomat (befejezni a Ngöndrot). A tapasztalatok azt mutatják, hogy van értelme meditálni, dolgozni a tudattal, most akkor felesleges lenne, ha hagynám, hogy mindezek az eredmények kárba vesszenek. Nem azok közé akarok tartozni, akik mint egyfajta napi kötelességnek tesznek eleget azzal, hogy meditálnak. Nem akarok azok közé tartozni, akik csak azért meditálnak, hogy ne történjenek velük rossz dolgok (ez sajnos elkerülhetetlen, rossz dolgok történnek velünk, csak az a kérdés, hogy ezt hogy tudjuk megélni, feldolgozni), hogy szerencséjük legyen. Azért akarok meditálni, a tudattal dolgozni, hogy tapasztaljak, hogy a kérdéseimre megkapjam a válaszokat, hogy teljesebb életet élhessek, tudatosabbat. Persze, én sem azért fordultam a Buddhizmushoz, mert a dolgaim annyira jól mentek. Nem. De rájöttem, hogy ennél többről szól. Saját félelmeim leküzdése, zavaró érzelmeim megszüntetése, átalakítása csak egy dolog a sok közül, és még ezen a téren is sok munka vár rám. Hosszú, nehéz, kihívásokkal teli út áll előttem, de végigjárom ...