2009. február 20., péntek

Ballépések ...

Ma ismét nagyot alkottam. Hoztam a formámat. Ahogy kell. Elindultam dolgozni, persze mind2 buszt lekéstem, amivel normálisan be tudtam volna érni. Sebaj, gyalog le a VasútPUra, ott majd jön valami. Naná, hogy mire leértem, a térdem kezdett sajogni, fájni. Vártam vagy 15 percet, aztán jött az 50es. Mire leszálltam, már késésben voltam. Nem gond, főnök még nincs, aki ez miatt szólna. Öltözőben hasított belém a felismerés, hogy nadrágot cseréltem ma, de a pénzt elfelejtettem kivenni a másikból. Hurrá. Föl is hívtam Anyámat, hogy valszeg nem megyek reggel, mert nem van nálam pénz, amivel vissza tudnék menni Pécsváradról. Szerencsére kisegít, bár az orrom alá dörgölte a befizetetlen NET/TV számlákat. Egy szavam nem lehet, teljesen jogos, igaza van. De erről is én tehetek, ezt is én főztem. Remélem nagyobb gondok, problémák nem leszenek ma, nekem most ez is elegendő. Mindegy.

Holnap reggel meló után céges járattal megyek Haza, Pécsváradra. Szép egy nap lesz, azt már most látom. Az idő nagyrészét úgyis azzal fogom eltölteni, hogy megpróbálok éber maradni. Nagy valószínüséggel nem lesz gond, bár biztos leszenk mélypontok, amikor nehezebben viselem a fáradtságot. Még nem tudom mi lesz odahaza. Gyanítom, hogy több időt fogok tölteni Unokahúgommal. Lehet, hogy még segíteni is kell valamennyit, valamit, ezt még nem tudom, de majd meglátom, kiderül. Ja, jut eszembe, amit múltkor elfelejtettem, azt most mindenképpen meg kell tennem, át kell néznem a régebbi CD-ket, mi az a film, amit akarok magammal vinni. Meg könyvek, át kell néznem a könyveimet is, mi az amit viszek magammal. Múltkor konkrétan tudtam, hogy melyik könyveket akarom magammal  vinni, most persze nem jutnak eszembe. Majd holnap beugrik, ha nem felejtem el. De legjobb az lesz, ha hagyom alakulni a dolgokat. Úgyse leszek abban az állapotban, amiben teljesen a magam ura vagyok.

Nincsenek megjegyzések: