Legyen akármekkora királyság, jó érzés, hogy független vagyok a "szülői fészektől", azért az is kellemes érzés, hogy a szülői gondoskodás nem múlik el. Mert Anyám tennap felhívott, hogy mikor ugrok be hozzá a szennyes ágyneművel (annak mosását is ő ajánlotta fel), mert akkor hoz nekem kaját. És lőn, ma kaptam Székely-káposztát, meg sütit. Hát nem imádnivaló? Hogyan tudom én ezt meghálálni? Meg lehet egyáltalán? Asszem ennek egyik módja az lehet, ha majd nekem lesz gyermekem, akkor legalább ekkora gondoskodást, és szeretet nyújtok feléje. Ez vajon megfelelő hála? Elég kifejező? Minden jó, amit kaptam Szüleimtől, azt majd továbbadom Gyermekemnek.
(lehet, hogy ez most kicsit szentimentális, érzelgős volt, de mindegy.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése