Múlt éjjel (azaz nappal, mert akkor aludtam) érdekes álmom volt. Találkoztam valakivel, egy lánnyal. Úgy alakult, hogy Ő volt az, aki nekem rendeltetett. Hogy mi történt, annyira nem is lényeges (?), de ami zavar, hogy nem emléxem az arcára. Nem volt tökéletes, de minden olyan volt, amilyennek kellett lenni. Ő elfogadott engem, én elfogadtam őt, hibáink, tökéletlenségünk ellenére. És most nem emléxem az arcára, a hangjára. Most is olyan, mintha ismerném, de ha megpróbálok arcot behelyettesíteni, hogy ki lehetett Ő, senki sem stimmel, senki sem Ő. Pedig annyira ismerős! A hangja, az alkata, az illata, a nevetése, az érintése ... De ez csak egy álom volt. És most gondolkodok, hogy ki is Ő?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése