Brainwashing ...

Pár éve egy haverom azt mondta az éppen összegyült társaságnak (már nem emlékszem a pontos körülményekre, szövegkörnyezetre), hogy rendesen mossák az agyunkat, terelnek minket. Hogy mivel? TV (reklámok, hírek, filmek, minden, ami benne van), hírlapok, újságok, hírdetőtálák, reklámfelületek. Szóval a média minden formája a programozásunkat, agymosásunkat, kondicionálásunkat segíti elő. Azért, hogy könnyebben lehessen minket, embereket kezelni, irányítani. Azt is említette, hogy ő ez ellen próbál tenni, mert nem néz tévét, és megválogatja, hogy milyen hírportálokat olvas. Nem tudom, hogy akkoriban néztem-e még tv-t, mindenesetre most már jó pár éve nem. Legalább 6. Mostanra már reklámokat sem nézek. Nem érdekel. Politikával sem foglalkozok, mert csak felidegesítem magam, és különben is, nem akarok tartozni egyik oldalhoz se. A hírportálok közül alig látogatok valamit, ott is erősen megválogatom, hogy mit olvasok el. Általában valami ismeretterjesztő, tudományos, vagy kultúrális cikket, ami felkelti érdeklődésem. Valahogy próbálom kiiktatni a kondícionáló tényezőket. Nem könnyű feladat, de nem lehetetlen. Persze vannak olyan programozások, kondícionálások, amiket már nem, vagy csak nagyon nehezen lehet kiiktatni. A Szülők nevelése, a vallásos nevelés, az iskolában tanultak, ezek mind-mind programoznak minket. Jelenleg valahol ot tartok, hogy próbálom ledobni azokat a láncokat, amik megkötnek, amik próbálnak irányítani. Nehéz. Majdhogynem szélmalomharc. Korom egyik modern Don Quijote-ja vagyok, aki szembeszáll a hatalmas „óriásokkal”, szemükbe nevet, sajátos, egyedi „becsület-kódex”szerint élve, amit sajnos oly kevesen értenek meg. Már ha van rá alkalmam elmondani nekik. Néha úgy érzem magam, mint egy számkivetett. Igazából talán mindig is az voltam. Egy számkivetett, egy kívülálló, aki önként vállalta ezt a sorsot, csak azért, hogy megőrizze egyéniségét, egyediségét, még ily nagy áron is, akár. És mindezt miért? Ki tudja ...