Nos, tegnap visszamentem orvoshoz. Nagyon nem akartam menni dolgozni a héten, de nem is vagyok teljesen jó. Persze kiderült, hogy tényleg beteg vagyok, mandulagyulladásom van, illetve csak kezdődő. Asszem. Én legalábbis erre következtettem az elhangzott szavakból. Szóval, beteg vagyok, és táppénz a hétre. Pénteken megyek vissza kontrollra.
Persze ez az egész helyzet nem akadályozott meg abban, hogy buddhista barátaimmal elmenjek tegnap este Orfűre, esti fürdőzésre. Abszolút jól esett, kellemes volt, teljesen felfrissített, feldobott. Nagyon kellett nekem ez már, egy ideje. Persze a kerti medence sem rossz, de az teljesen más. Nekem még nincs tömegiszonyom, és nem vagyok paranoid. No, de a lényeg. A víz nagyon jó volt, kicsit melegebb volt, mint a levegő hőmérséklete. Rögtön ugrottam, miután lábamat belelógatva rájöttem, hogy nem kell akklimatizálódni. Jó volt lebegni a vízben, úszni, élvezni a pillanatot. És közben figyelni, ahogy közeledik a "vihar", ahogy a távolban villámlik folyamatosan. Már annak is örültem előre, hogy milyen felfrissítő idő jön. Persze a "füst nagyobb volt, mint a tűz", csak esett az eső, meg fújt egy kicsit a szél, de ez is több volt, mint az utóbbi hetekben bármi. Élveztem, hogy végre fázok, és nem folyok szét az izzadtságomban. Páran elkezdtek sörözni, én meg csak élveztem a társaságot, és a helyzetet, mert ennyi volt a lehetőségem. Pénzem nem van már. Aztán 10 körül egyik autó indult, én is léptem azzal. Sajnos a szobámnak több idő kell ahhoz, hogy lehűljön, itt még mindig meleg van, bár már ez is jobb, mint az elmúlt hetek. Persze kérdés még, hogy mi lesz nappal?
Most megyek bejelenteni üzenetrögzítőre, hogy részemről táppénz, aztán valamikor gyógyszer kiváltása, a többi meg alakul valahogy. Időm van (csak az van, de bőven), ki kell használnom hasznosan. Gyakorolni, Win7 telepítés, ezek vannak kilátásban ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése