És persze ma sem kellene itt lennem. De itt vagyok, és megen csak Dante jut az eszembe. Szerencsére nekem nem reggel szóltak, hogy ma kell jönnöm, 7 elején tudtam már. De akkor is! Tegnap reggel 6kor leadtam az uccsó éjszakást, erre ma megen itt vagyok. És hogy tudjak rendesen aludni éjjel, ezért tegnap napközben nem is aludtam. Reggel hazamentem, ettem 1 keveset, ittam 1 kávét, majd leültem kicsit játszani. De hamar abbahagytam, mert kezdett fájni a szemem. Ezért inkább filmézés mellett döntöttem, bár tudtam, hogy az elalváshoz fog vezetni. Szerencsére kaptam SMSt egy haveromtól, ezért jópár órát Pécsen töltöttem, csak délután értem haza. Megen kaja, majd télleg ledőltem mozizni. És télleg alvás lett belőle. Kb. 1 óra szundi után arra ébredtem, hogy sógórnőm és unokahúgom nálunk van, utóbbi maradt is még 1 darabig. Haláli kiscsaj, és ráadásul valami ismeretlen okból kifolyólag még kedvel is engem. Gyanítom sok hülyeséget fogunk elkövetni közösen. Estére eléggé elgyötörten éreztem magam, 10 előtt le is feküdtem, túl sokra nem emléxem, gyanítom 1xűen beájúltam. Hajnalben keltem, és megmondom őszintén, nem volt benne semmi öröm. Ráadásul tennap délután, mikor megtudtam, hogy mikor jön a buszom, 10 perccel korábbi időpontot kaptam, úgyhogy nagyon örültem, hogy feleslegesen korábban keltem. Valamiért valahogy nagyon várom a műszak, és a nap végét. De az még odább van. Azért remélem, nekem nem lesz annyira mozgalmas munkanapom, mint Dantenak. Azért az dúrva lenne ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése