Csúszásban ...

Tegnap hiába akartam menni fényképezni, meg később gyakorolni, túl zaklatott voltam ahhoz, hogy mindezt megtegyem. Mára kiderült, hogy felesleges aggódnom, a dolgok lassan beérnek, és következményeiket viselnem kell. Volt korábban már ilyen sejtésem, ez mostanra bizonyosság lett. De sebaj. Ma, hogy mindez már kiderült, és tudom a tényeket, nyugodt vagyok, és így elmehetek kaja után fényképezni. Az idő megfelelő, ideális, a helyszín is megvan már (Barbakán környéke, Sétatér), és ki kell használnom a lehetőséget. Az elmúlt napokat a semmivel töltöttem el, feleslegesen pazaroltam energiáimat idegeskedésre, és haszan nem volt semmi. Este meg gyakorolni fogok, meglátom, hogy meddig. Holnap úgyis kezdődik az éjszakás, az idő nem számít, nem jelent gondot, ha sokáig maradok fent.