CV

Megírtam önéletrajzom. Megen. Azaz nem is írtam meg, hiszen már korábban megírtam, csak annyi dolgom volt, hogy a már meglévőt javítottam, kiegészítettem. Még annyi van hátra, hogy egy fényképet beleszerkesszek, és már kész is. Onnantól kezdve csak annyi a dolgom, hogy kinyomtatom, és leadom Pécsváradon, illetve elküldöm papír, és/vagy elektronikus formában. Még az is lehet, hogy feltöltöm netre, hátha van értelme. Szeretnék ez ügyben pozitívan csalódni, meglepődni. Teljesen mindegy, hogy mennyi szabit fogok kapni, 9 vagy 15 napot nyaralhatok, ettől függetlenül döntöttem el most, hogy én itt többet már nem akarok dolgozni. Meguntam a helyet, a légkört, a vezetőség faszakodásait, parasztvakításait, porhintéseit. Meguntam azt, hogy ha nyaralni akarok menni, akkor minden esetben meg kell küzdenem a céljaimért, és a végén még nekem kell hálásnak lennem érte. Elegem van a törtető, seggnyaló, okoskodó, vamzerkodó „kolegáimból”. Abból, hogy itt, ennél a Cégnél nem tudok kitörni a korlátaim közül. Nem tudok előrébb lépni, helyben topogok. Elmegyek innen, valahova máshova. Lehet, hogy ez azt jelenti, hogymásik városba kell költöznöm, de jelenleg az se érdekel. Talán még jó is lenne egy másik város. A régi dologok lezárása, új lehetőségek, új kezdetek, új környezet, tiszta lappal indulhatnék. Abszolúz megszünne minden kötöttség, ami még megvan, visszatart, gúzsba köt (tisztára mint az Egy Gyűrű). Persze az igazi még mindig az lenne, hogy valahova kimenni, külföldre. Anglia még mindig vonz, de már jóval kevésbé, mint eddig. Spanyolország? Hollandia? Portugália? Fene se tudja. Meglátom, hogy mi lesz, elsőnek most fejezzem be a CV-velkapcsolatos dolgokat. Utána csak türelmesen várok, figyelek a felbukkanó lehetőségekre. Aztán meglátom, mihez kezdhetek vele ...