Már 5 hete, hogy nem dohányzok. És nem hiányzik. Jó, párszor jött az érzés, hogy "de jó lenne most rágyújtani", de amint megéreztem a füst szagát (másokon, vagy közvetlenül a cigiből), már el is ment a kedvem tőle. Az a szép, hogy nem tapasztalom különösképpen az elvonási tüneteket. Mondjuk mostanában már nem is voltam akkora dohányos. Egy nap max. 3-4 szál, vagy kevesebb. Legalább már erre nem költök pénzt. Jobb is, mert ki tudja, hogy meddig fognak emelkedni az árak. A trafiktörvény is csak ezt az elhatározásomat erősítette, hogy ideje leszokni.
Viszont azóta jobban érzem magam. Kevesebbet fulladok, jobban kapok levegőt. Ez leginkább borulás közben számít leginkább. Ja, az is valahogy jobban megy azóta. Kevésbé fáradok ki. Azért azt szintén meg kell említenem, hogy a meditáció szerintem szintén segít abban, hogy leszokjak. Eltereli a figyelmemet róla. Bár ez egy kölcsönös dolog, oda-vissza. Mivel nem dohányzok, könnyebben meditálok, így viszont jobban el tudom terelni a tudatomat a dohányzásról.
Persze a hétvége megint erős próbatétel lesz, ismerősök tartanak kisebb esküvői bulit, és esélyes, hogy nem leszek egy idő után szomjas. Márpedig akkor háttérbe kerül a józan ész, az ösztönök, és a késztetések hamar erőre kapnak. Nem baj, majd figyelek, és akkor sem engedek, ha talajrészeg leszek (csak nem).
Mindenesetre nem mondom azt, hogy leszoktam, egyelőre csak abbahagytam. Gyújtottam már rá 3 havi szünet után, szóval ez még nem idő. Csak fejben tartom, hogy már mennyi ideje nem ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése