Nemrég komoly inspirációt kaptam arra, hogy miért is kell rendszeresen gyakorolnom, meditálnom. Igazából többet is, de ezek között volt egy, ami az egyik legerősebb volt.
Már a Húsvéti kurzuson is elég jó dolgok hangzottak el a Ngöndróról, de a legerősebb tanítást a múlandóságról kaptam, Nagymamámtól. Már elmúlt egy hónap, hogy elment, és ez eszembe juttatta, hogy mennyire nem tudjuk, hogy mennyi ideig vagyunk itt, ebben a testben, és azt sem tudhatjuk, hogy mennyi ideig van időnk arra, hogy dolgozzunk a tudattal. Elvégre bármi közbe jöhet. Bármi. Ezért kell élni a lehetőséggel, ha van idő, akkor gyakorolni kell.
A másik indok, hogy miért akarok nekifeküdni rendesen a gyakorlásnak, az az, hogy már 4 éve csinálom a leborulásokat, és már régen befejezhettem volna, mégsem tettem. Lustaságból, főleg. Felesleges szépítgetni, ez miatt nem fejeztem még be. Pedig ott van a tapasztalat, hogy ha rendszeresen végzem a gyakorlatokat, rendszeresen meditálok, akkor annak eredménye van.
Éppen ezért február vége óta próbálom rendszeresen végezni a leborulásokat, és eddig viszonylag kevés kihagyással. A terv igazából az, hogy június elejére befejezem a kötelező mennyiséget. Ehhez csináltam is egy ütemtervet, amit elméletileg tudok is tartani. Így viszont nincs kibúvó, minden nap kell gyakorolni, ha esik, ha fúj, ha süt a nap, ha fáj, nincs mese. Nem szabad teret engedni az egónak. A héten volt a Huszárban egy cseh utazótanító, Jakub, aki szintén azt mondta, hogy lehetőleg törekedjünk a rendszerességre. Nem az számít, hogy mennyit csinálunk meg, hanem az, hogy minden nap legyen meg az a mennyiség, amit meg tudunk csinálni. Ha az csak 27, akkor annyi. De csináljuk meg. Én ennél kicsit többet vállalok be, elvégre még vissza van kb. 32000, és ezt akarom bő 1 hónap alatt befejezni. És be is fogom.
A héten már sikerült viszonylag rendszeresen gyakorolnom, hétfő, és péntek kivételével sikerült korábban felkelnem, és gyakorolni, de azért a pénteki sem maradt el, csak este a Centrumban csináltam meg. Az a terv, hogy ha időm engedi, akkor egy nap többször is csinálom, sőt, ha tehetem, akkor ezzel kezdem a napot.
Így most fogom magam, és mivel direkt azért keltem fel korán, hogy gyakoroljak, nekifogok, minden lény javára ...
Karmapa Csennó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése