Mármint a 2011es évben. Jó volt, de tényleg. Persze nem úgy alakult, ahogy azt előre beterveztem, de ez ismét csak azt bizonyítja, mutatja, hogy mennyire tele vagyok merev elképzelésekkel, elvárásokkal. Hm. Mindenestre hatékony volt, és erőteljes. Ami nagyon meglepő volt számomra, hogy milyen sokan voltunk mind2 nap. Tele volt a gompa, és volt olyan, hogy 16an borultunk egyszerre. Nagyon komoly volt, és ugyanakkor felemelő is.
És persze, mivel volt rá lehetőségem, bent aludtam a centrumban. Így kevesebb volt az esély (gyakorlatilag semmi), hogy valamelyik sessiont "ellógjam" valamilyen indokkal. Kihasználtam minden lehetőséget, alkalmat a gyakorlásra, bár du3kor már el kellett mennem, este 6kor megkezdtem az éjszakás műszakot.
Egyébbként érdekes tapasztalataim vannak. Nem tudom, hogy mi történt, mi az oka, de év eleje óta jól érzem magam, egyfajta vidámságot, örömöt érzek, szinte minden ok nélkül, és egyelőre nem igazán tudta ezt semmi sem elvenni, megtörni. Próbálom azt a szemléletmódot alkalmazni/tartani, hogy minden egyes helyzet, amivel találkozok, az egy izgalmas lehetőség, legyen az "jó", vagy "rossz". Eddig sikerült, pedig az év első 3 munkanapja igen érdekes volt, tulajdonképpen überszar, a jókedvem mégis megmaradt. Most az az elsődleges feladat, hogy ezt az állapotot megtartsam, szintentartsam, és erre az egyik legjobb mód a gyakorlás. Ha lehet, minden nap fogok meditálni, még munkanapokon is, még ha akkor nem is borulok, csak gurujógát végzek. Jövő kedden megyek haza, ami komoly próbatétel lesz, mert eddig akárhányszor mentem haza, nem meditáltam, csak ha beugrottam a pécsi centrumba. De elhatároztam, hogy gyakorolni fogok, amikor tehetem, mert ez volt a Láma kérése, és ezt tiszteletben kell tartani. ELvégre a meditáció a legnagyobb ajándék a tudat számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése