Változások, és következmények ...

Nos, bekövetkezett az, amiről már tettem említést. Átkerültem másik részlegre, vasárnap este kezdek az új helyemre. Eltellt már annyi idő a bejelentés óta (kb. 3 hét), hogy már kezdtem azt hinni, hogy nem is lesz belőle semmi, vagy engem mégsem érint a dolog. De ma kiderült, hogy mégis. Mindegy, ez van. Különösen nem ver a földhöz a hír, már lehetett sejteni, és különben is, úgy tervezem, hogy valamikor augusztus végén lesz az utolsó munkanapom. Minden attól függ, hogy hogyan tudok leszámolni, mik a feltételek, mik a lehetőségeim. Ezt majd holnap jól megkérdezem a HR-en, persze csak feltételes módban, a "mi van akkor, ha ..." stílusban.
Itt van még az az érdekes kérdés is, hogy mi lesz a szabadságommal, mit fognak szólni az új helyen. Mert az lesz most a menet, hogy dolgozok 3 napot éjszakásban, utána meg megyek szabadságra. Már ha engednek. Persze ez nem kérdés, mert megyek. Ezt eldöntöttem, mese nincs. Ahogy ezt errefelé szokták mondani, ez nem kívánságműsor. Túl sok energiát öltem bele a tervezésbe, és különben is, utoljára 4 éve voltam nyaralni, kenutúrán a Tiszán. Ez most kijár nekem, még ha nem is a hagyományos értelemben vett nyaralásról van szó.
Valami megkönnyebülés-félét, határtalan nyugalmat, és jókedvet érzek, és ez csak fokozódik, ahogy egyre biztosabban érzem, hogy jól döntöttem. Nem érzem azt, hogy áldozat lennék, vagy hogy ez valami tragédia lenne, ami itt történik. Ezek csak megerősítő tényezők. Van némi bizonytalanság, vagy csak halvány árnyéka az érzésnek, de mindezt elnyomja a tudat, hogy valami új fog kezdődni, valami ismeretlen, ami kihívást jelent. Nincsenek konkrét elvárásaim, csak szimpla kíváncsiság, egyfajta éhség az újdonságra. Ez olyan változás lesz, amit eddig még nem tapasztaltam nagyon. Érdekes lesz ...