Az eredeti terv az volt, hogy 9én, csütörtökön hajnali 2kor elindulunk, ami aztán indulás előtti napon reggel 8ra módosult. 7től autóba pakolás, 8kor indulás. De nem így alakult, fél9kor indultunk, ami azért annyira nem gond. Hogy ne legyen gond az útvonallal, meg ilyes, kinyomtattuk az útvonaltervet, és beszereztünk GPS-t is (valahogy a tapasztalatok fényében kezdem elveszíteni a bizalmamat ezekben a kütyükben, de erről majd később).
Elindultunk! Mentünk, ahogy kell, a 6oson. Első megálló Bonyhádon, a Tesco parkolójában (KissT Tesco-függősége). Reggelivásárlás, WC, illetve részemről pénzváltás. Eéőző nap valahogy nem jött össze. Kb. 1 óra pihenés után indultunk tovább. Dunaújvárosnál tértünk rá az autópályára (M6). Valahol ez után veszítettem el a fonalat, bealudtam (mondjuk az út felét legalább átaludtam). Hegyeshalomnál ébredtem, ott álltunk meg, hogy benzinköltségre pénzt váltsunk. Aztán irány a Határ!
Nos, be kell vallanom őszintén, hogy ennél a pontnál volt kisebb majré. A helyzet az, hogy Útlevelem már rég lejárt, de sebaj, személyivel is lehet utazni EU-n belül. Csakhogy! A helyzet az, hogy az én személyim már nem az igazi. Többször megázott, megsérült, és ebből kifolyólag már nem igazán érvényes. Hivatalos személyek esetén a kötözködés szinte biztos. Én azért bíztam, mert nagyon akartam ezt az utazást. Nos, a határnál megkönnyebbültem, mert senki nem kérte az iratokat, még csak ember sem állt ott. Egyenletes sebességgel haladtunk át az egykori átkelőhelyen.
Szlovákiában hamar áthajtottunk Pozsonyon (a szlovákok csak Bratislavának hívják), majd szinte végig autópályán haladtunk. Nem emlékszem, hogy aludtam-e ezen a szakaszon, annyira nem volt hosszú. Ami viszont meglepetést okozott, az az volt, hogy valahogy átjutottunk Csehországba. Pedig volt GPS. Azért viszonylag gyorsan átértünk Lengyelországba.
Szép volt a látvány, a Kárpátokból indultunk, a lemenő nap fénye festette érdekesre a környezetet. Mint később kiderült, ez volt az út egyetlen dombos, hegyes szakasza, Lengyelország nagyrésze sík, mint az Alföld. Csak nagyobb. Jóval nagyobb. Itt is autópályán haladtunk. Illetve elméletileg autópálya, de gyakorlatilag ... Miért van rajta rendőrlámpa? 70-80-90-es sebességkorlátozás, meg miegyebek? Mindegy, úton voltunk. Ja, jut eszembe, egyszer megálltunk benzinkútnál tankolni, pihenni. Mint kiderült, kamionos-pihenő is volt egyben. Ennek megfelelően hatalmas parkoló, Motel, és persze az elmaradhatatlan kurvák. Nem is néztek ki rosszul, de hát ... nem ezért mentünk. És különben is. Ami komédiába illő volt, az a kihajtás a területről. Megszokva, hogy nálunk egy bejárat, és egy kijűrat van, simán bementünk a kamionok közé, keresve a kijáratot, aminek az lett az eredménye, hogy bekeveredtünk a kamionok útvesztőjébe. Szerencsére sikerült kikeveredni, és hajtottunk tovább.
Újabb képszakadás után egy városban ébredtem (talán Lodz?), éjfél körül volt, és esett. Hamar visszaájultam, aludtam tovább. Gyanítom, hogy ezért is lepődtem meg a következő látványnál, ami a szemem elé tárult ébredés után. Egy keményre döngölt, széles földúton haladtunk, a közelben tanyák, gazdasági épületek. A kérdés automatikusan bukkant fel:
-"Hol vagyunk?"
-"Egy főúton."
Igazából ekkor lepődtem meg. Mint kiderült, még nem eléggé, mert pár pillanattal később elénk ugrott egy nyúl (a vadabbik fajtából), és ott szaladgált, menekült előlünk/előttünk. 2 autónyi buddhista meg a nyomában. Nekem az Alice Csodaországban jutott eszembe, de volt akinek a Mátrix.
Elértük Drobint, onnan már nem volt messze célunk. Persze megen GPS-re hagyatkoztunk, csak nem a célt írtuk be, hanem azt a várost, ami irányában volt. Ennek köszönhetően kanyargások következtek, majd érdekes utazás földutakon keresztül. De meglett, odaértünk Kucharyba. Fél3kor. Ezek után már az sem zavart minket, hogy a parkoló őrei nem tudnak angolul. Kipakoltunk, sátorverés/állítás az éjszakában, sikerült jó sátorhelyeket találnunk (ekkor még úgy gondoltuk), egymáshoz viszonylag közel, fél4re be is fejeztük. Mind. Persze ezek után már csak aludni akartunk, pihenni. Hajnali 4kor fejeződött be utazásunk, és a napunk.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése