Tudom, nem tisztességes dolog, meg télleg, lehet, hogy gáz is, de ez van. Nem szégyenlem magam azért, ahogy érzem magam egy adott dologgal kapcsolatban. Mert hogy történt az, megtudtam, hogy az öregasszony, aki alattunk lakott a panelban, és 10 éven át megkeserítette az életünket (azaz leginkább szüleimét), felvette a néhai előnevet. És Uram bocsáss meg érte, de én cseppet sem szomorkodom miatta, nem sajnálom, sőt, amikor meghallottam, el is mosolyodtam. Ez lehet, hogy gonosz dolog, bár én nem érzem annak. Télleg. Sőt, valahol azt gondolom, hogy legalább már nem bosszant másokat sem, és nem gonoszkodik. Lehet, hogy sajnálatot kellene éreznem, de még azt sem. Ez van. Az én életem ettől még nem lett jobb, vagy rosszabb, megy tovább a maga útján minden. Ő meg nyugodjon békében, ha már életében nem volt rá képes ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése