2008. október 1., szerda

Modern tanmese ... és milyen igaz!

 

Miért is hajtunk??

A halász hazatér  fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel,  aki ebben a fejlődő országban dolgozik.
A piackutató megkérdezi a halásztól,  hogy miért jött haza olyan korán.
A halász azt feleli, hogy tovább is  maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.  

- ..és egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
-  Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, 
lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk  
egy kicsit - feleli a halász.

A piackutató itt közbevág:
-  Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról.  
Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt  
keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis  kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem  kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós  flottára.

- És azután? - kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy  viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül
a gyárnak tudná eladni,  amit fogott, vagy beindíthatna egy saját
halfeldolgozó üzemet. Akkor el  tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba,
Párizsba vagy New Yorkba, és  onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is
fontolóra vehetné, hogy  bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.

-  Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év  alatt - válaszolja a piackutató.


- És azután? - folytatja a  kérdezősködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a  szakember. -Nyugdíjba
vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát,  és egy távol eső faluba
költözhetne.

- És azután mi lenne? - kérdezi  a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy  forróság
idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a  barátaival
zenélgetni kicsit
...

 

 

Nincsenek megjegyzések: