Miracle ...

Néha egészen furcsa, érdekes tapasztalásaim vannak. Vasárnap reggel leszállva a szálló előtt a Céges buszról, felpattantam az éppen megálló villamosra, hogy azt az 1 megállót ne gyalog tegyem meg a Teszkóig 12 óra meló után. Gondoltam veszek egy sört, hogy lezárjam a 3 nap melót. Kómásan bámultam ki a fejemből, amikor is a látóterembe egy ellenőr került. Balszerencsémre se jegy, bérlet, iratok nem voltak nálam, be kellett volna diktálnom az adataimat, amikor abba a megállóba értünk, ahol le akartam szállni. Megkértem az ellenőrt, hogy szálljunk le, és én ott majd bediktálom, az adataimat, ne kelljen több megállót utaznom feleslegesen. A válasz csak annyi volt, hogy " Szálljon le!". Le is szálltam, aztán meglepődve vettem tudomásul, hogy a kaller utazott tovább. Utána még perceken keresztül csak azt hajtogattam, hogy "Mekkora mák!".
Tegnap este Centrumból hazaérve olvasni akartam, de egyik szobatársam olyan hangosan horkolt, hogy másik szobatársam aludni nem tudott, én meg olvasni. Le is tettem a könyvet, kimentem WC-re, és közben azt kértem a Buddháktól, hogy segítsenek abban, hogy nyugodtan tudjunk aludni. Visszaérve meglepődve tapasztaltam, hogy a horkolás abbamaradt, csend volt, és nyugalom. Ritka, hogy a kívánságaim ilyen gyorsan teljesüljenek. Persze óvatosan kell fogalmazni, kérni, nehogy balul, kellemetlenül süljenek el a dolgok (egyik gyakorló barátunk azt kívánta egyszer, hogy bárcsak ne kellene olyan sokat dolgoznia, erre pár nap múlva eltört mindkét lába, vagy karja). Majd legközelebb, amikor Lottót veszek, erős kíváságokat fogok tenni, és felajánlásokat a siker esetén.
Na, elég volt az álmodozásból ...