Hogyan?

Habár különc vagyok, folyamatosan emlékeztetnem kell magamat arra, hogy attól még ugyanolyan gyarló vagyok, mint minden ember. Folyamatosan befolyásol a környezetem, a körülöttem történő események, a hangulataim, szavak, gondolatok, cselekedetek, emberek, akikkel kapcsolatba kerülök. Ezt jó tudni, és észben tartani. Kár, hogy szokásom megfeledkezni róla. Persze utólag mindig bölcsebb az ember fia. Jó lenne mindig tanulni a hibákból, és nem utólag, hanem előre, hogy kevesebb legyen a tévedés. De ... Nem tudom.

Most még lemegy ez a pár nap az évből, aztán kezdődik egy új. Naptárilag. És mi fog változni az új év eljövetelével? Nem tudom. Van, ami nem, sajnos. Bele is gebedhetek, nem lesz eredménye, pozitív. És ez az, ami kicsit (?) elkeserít, a tehetetlenség érzésével tölt el.

Valahogy fel kell ébrednem ebből a dermedtségből, ebből a fásultságból, ami rám telepedett. Jelenlegi helyzetem nem kellemes, és ráadásul unalmas is. Csak elfáradtam. Nem fizikailag. Nem érzelmileg. Nem idegileg. Nem tudom, hogyan. Csak úgy. Mit tegyek ellene, és hogyan? Valahogy az az érzésem van, hogy bár pár kérdésre megkaptam a válaszokat, még olyanokra is, amiket fel se tettem, eszembe se jutott, nem jutottam igazából előrébb, mert a válaszok csak új kérdéseket szültek, és többen vannak, mint előtte. Lehet, hogy inkább szarnom kellene rájuk magasról, és élni, csak úgy, szabadon? Hm?