2008. február 27., szerda

Fáradtság, idegesség, ingerlékenység ...

Mostanában sokkal ingerlékenyebb vagyok, mint általában. Sőt! Sokkal türelmetlenebb, mint általában. Igazából elég könnyen meg tudom őrizni a nyugalmamat, de mostanában valahogy nem megy. Fáradt vagyok álmos, éjjel nem tudok rendesen aludni, többször felébredek, forgolódok. Csak ha már nagyon kimerült vagyok, akkor alszok sokat egyhuzamban. Múltkoriban is kb 12-13 órát sikerült. De akkor lefeküdtem, és szinte azonnal beájultam. Nem tudom magam rendesen kipihenni. Ez miatt lehet ingerlékenyebb. Többek között. A korai kelések is hozzájárulnak ehhez a lelki-, és idegállapothoz. Nem tesz jót nekem ez. És akkor még ott van az is, hogy nappalosban rendszerint agyelhagyás, ámokfutam van melóhelyen. Sok meló, bonyolult problémák, illetve ha mégse, akkor csak folyamatosasn jelentkező problémák, amiket persze mind meg kell oldani. Egyszerre. Azonnal. De belőlem csak egy van. Hiába mondom, hogy esetleg le kellene klónozni, és az milyen jó lenne ... Ebbe senki se megy bele. Tulajdonképpen még én se. Elvégre ismerem magam, elég régóta. Sok. Sok. Minden túl sok. A körülmények, és a hullámok összecsapnak a fejem fölött. Egyenlőre még tartom a frontot. Még. De meddig? Mikor szakad el a cérna? Most még segítőkész vagyok. Próbálok figyelni a környezetemre, minnél kevesebb kárt okozni. De meddig? Egyre nehezebb. Egyre feszültebb vagyok, egyre stresszesebb, egyre fáradtabb, és ingerlékenyebb. Ma is így volt. De még jó fej voltam, mert előre szóltam, hogy lehetőleg ma ne idegesítsenek, ne mondjanak hülyeségeket, stb. Mert ideges vagyok, kialvatlan, ingerlékeny, és harapok. Volt, aki nem fogta fel. Vagy nem vette komolyan. Amikor meg kicsit kitörtem, akkor meg meglepődött, csodálkozott, és még ő volt megsértődve. Erre emlékeztettem rá, hogy én előre szóltam. Múltkoriban, pár hete (vagy ki tudja, vannak dolgok, amik összemosódnak) már azon voltam, hogy valakitől kérek valami nyugtatót, vagy anti-depresszánst, mert nem bírom idegekkel. Persze viccesen adtam elő, de véresen komolyan gondoltam. De most mit csináljak? Menjek el a dokihoz, vagy a gyógyszerészhez, és mondjam azt, hogy adjon valami nyugtatót? Vagy kedélyjavítót? Az még nem is lenne rossz. De lehet, hogy kipróbálok valami homeopátiás nyugtatójellegű készítményt. Nézegettem oldalakat, készíményeket, leírásokat. Akár még működhet is. Ki tudja? Nem vagyok gyógyszerfüggő, nem is szedem, amíg nem kell. De ez legalább legális. És akár még működhet is. Bár lehet, hogy csak pihennem kellene. Sokat. De erre egyenlőre nem sok esélyem van. Talán majd Húsvét előtt. Ha nem nyúl bele senki a terveimbe. Talán ... Ha ... Majd meglátom. És most jön egy újabb álmatlan, nyugtalan éjszaka ...

Nincsenek megjegyzések: